Vissza Csernobilba: a haszidok nem félnek a sugárzástól

Csernobilról manapság mindenkinek az atomkatasztrófa jut eszébe, pedig a zsidó világban már sokkal korábban ismert volt ez a név: az ukrán falu egy híres hászid dinasztia székhelye volt.

A településen Menáchem Náchum Twersky (1730-1797) alapított közösséget. Ő volt az első csernobili rebbe, aki még magának a mozgalom megalapítójának, Jiszráel Báál Sém Tovnak volt a tanítványa, majd utódjánál, a mezricsi mágidnál tanult. A rebbét – híres könyve után – sokan Meor Éjnájimnak emlegetik.

Fia, Mordecháj és unokája, Áháron szintén Csernobilban vezették a közösséget, majd Áháron rabbi nyolc fia nyolc különböző településen alapított saját udvart, melyek nagy része a mai napig tovább él, elsősorban az Egyesült Államokban és Izraelben. Legismertebb közülük a saját várossal (New Square) is büszkélkedő Szkver közösség, de ide tartozik Tolne, Rachmasztrivka, Hornoszteipel vagy Triszk.

A rebbe egyik mai leszármazottja, a New Yorkban élő Yitz Twersky már harminc éve megszállottan kutatja híres felmenőinek ma élő leszármazottjait, s nyolc generáció több mint 50 000 tagját azonosította családtagként. Ez különösen nagy szám, ha figyelembe vesszük, hogy a XX. század eleji pogromok, a bolsevik forradalom és a holokauszt mekkora pusztítást végzett az Ukrajnában élő zsidók között.

Twersky nem elégszik meg levéltári adatok és családfák tanulmányozásával, genetikai vizsgálatokkal is kutatja távoli rokonságát. Most, hogy feltérképezte a családot, elhatározta, hogy elutazik Csernobilba, és a veszélyekkel nem törődve felkeresi ősei lakóhelyét.

Kép forrása: zsido.com

„Amikor felrobbant az atomerőmű, Williamsburgban, Boro Parkban és más, ortodox zsidók által lakott városrészben mindenki tudta, hogy merre van Csernobil. Én már akkor ellátogattam oda, amikor még létezett a Szovjetunió, hogy beszéljek az ott lakókkal. Akkoriban nem volt internet, sem e-mail. Felütöttem a telefonkönyvet vagy levelet írtam” – emlékezik vissza Twersky, aki egyaránt volt gyakori vendég a kijevi állami irattárakban, a KGB archívumaiban és a Jád Vásem levéltárában.

A „csernobili Y-kromoszóma” után 31 országban kutatott. Felfedezőútja során számos, a dinasztiához köthető tárgyi emléket is talált: szédertálakat, egy különleges, apró tóratekercset és régi fotókat…

A történet folytatása a zsido.com oldalán olvasható.