Világossá kell tenni a muszlimok előtt, hogy az itt élők büszkék a nyugati világrendre – jelentette ki az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka.
A Jerusalem Center for Public Affairs regionális közel-keleti fejlesztésekért felelős projektigazgatója szombaton Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium szervezte háromnapos migrációs konferencia második napján tartotta meg előadását.
Yosef Kuperwasser szerint ez azért van így, mert a muszlimok másként gondolkodnak, mint azok, akik azért érkeznek Európába, mert európaiak akarnak lenni.
A muszlimok számára a világnak az iszlám felfogáson kell alapulnia, a nyugati rendszer azonban éppen ellentétes elveket követ
– hangoztatta.
A tábornok angol nyelvű beszédében három csoportra bontotta a muszlimokat. A pragmatikus muszlimok azt gondolják, hogy egyelőre nem tudnak mit tenni, ezért hajlandóak a mostani nyugati rend szerint élni. Feladatuknak azt tekintik, hogy próbáljanak beilleszkedni, hasznos tagjaivá válni a globális társadalomnak. A radikális muszlimok ezzel szemben azt mondják, hogy a lehető leggyorsabban meg kell változtatni a világ rendjét, mert az ellentmond az iszlámnak.
A realista radikálisok úgy vélekednek, hogy nem szabad küzdeni azokkal, akik többen vannak náluk. Ők még nem tartják magukat elég erősnek, megfelelő politikák követése esetén azonban megváltoztathatónak gondolják a világot. A szélsőségesek szerint viszont már most el lehet érni a kívánt reformot, mert Európa annyira gyenge
– ismertette a Yosef Kuperwasser.
A volt dandártábornok szerint a muszlimok körében zajlik egy radikalizálódási folyamat, idővel a pragmatikusok realistákká, a realisták szélsőségesekké válnak.
Mindez komolyan fenyegeti Európa biztonságát, a nyugati identitást
– jelentette ki.
Megoldásként a tábornok azt javasolta, hogy fokozni kell az együttműködést a hírszerzési szervezetek között.
Világossá kell tenni a muszlimok előtt, hogy az itt élők büszkék a nyugati világrendre. Ellenezni kell minden radikális iszlám mozgalmat, nem csupán a szélsőségeseket. Végül, mérsékelni kell a muszlim gazdasági bevándorlást, amit a kibocsátó országokban eszközölt befektetésekkel lehet elérni
– mondta Yosef Kuperwasser.
Európa történelmileg, földrajzilag, kulturálisan és gazdaságilag is jó értelemben véve megosztott kontinens, ezért nincs szükség egységre az Európai Unióban a migráció kérdését illetően, ha pedig ezt elfogadjuk, akkor meg lehet keresni azokat a pontokat, amelyekben mégis egyet tudunk érteni – mondta Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára majd kiemelte,
egyet lehet érteni abban, hogy mindenki számára káros a kontroll nélküli, illegális, nagy tömegű, intenzív népességmozgás, mert ez a fajta beáramlás minden esetben aláássa az adott térség stabilitását, a közbiztonságot, a társadalmi kohéziót és megterheli az ellátórendszert. Az is meghatározza az érkezők integrációs képességét, hogy milyen módon és úton érkeznek
– jegyezte meg az államtitkár.
Vissza kell szerezni a kontrollt és meg kell védeni a határokat, ehhez pedig négy lépésen keresztül vezet az út. Át kell alakítani a jogrendszert, mivel a jelenlegi szabályozás katalizálja az illegális beáramlást, és át kell alakítani a kommunikációs csatornákat is, hogy egységes üzenetben lehessen kifejezni, támogatjuk-e vagy nem az illegális bevándorlást, s ha nem, akkor ezt az üzenetet el kell juttatni az útra kelőkhöz. Emellett megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni, hogy a határokon meg lehessen állítani az érkezőket és el lehessen bírálni a kérelmüket, ahogy azt Magyarország is teszi a déli határán, valamint helyben kell segíteni azoknak, akiknek szükségük van rá.
„Az EU ezeknek éppen az ellenkezőjét teszi, mivel úgy alakítja át a jogrendszert, hogy emberi joggá teszi a migrációt, egymással ellentétes üzeneteket közvetít, blokkolja és aláássa a nemzetállami szintű határvédelmi törekvéseket, és nem nyújt valódi segítséget a kibocsátó országokban, csak elveket kér számon az ott élőkön, ahelyett, hogy megértené, mire van szükségük, és anyagilag támogatná őket.”
Az Európai Bizottság értékelése szerint a migrációs válság véget ért, ez a megállapítás szerinte nem helytálló, mivel jelenleg is négymillió ember vár Törökországban arra, hogy elindulhasson az Európai Unióba, a szubszaharai terségben pedig 710 millió ember gondolkozik azon, hogy útra keljen.
„A migrációs válság tehát itt van és velünk is marad”
– jelentette ki Orbán Balázs.