Magyarország 12 napja volt a NATO tagja, amikor átengedte légterét a szövetség gépeinek.
A jugoszláv haderő Koszovóból való kivonását kényszerítette ki a NATO az 1999. március 24-én indított légicsapással — idézte fel Ördögh Tibor Balkán-szakértő az M1 aktuális csatornán szombaton.
A szakértő emlékeztetett, hogy a koszovói albánok már az 1970-es évektől új státuszt szerettek volna, így a tagköztársasági jog megillette volna őket. Erre a jugoszláv vezetés nem volt hajlandó, az albánok pedig elkezdtek demonstrálni, ez eredményezett egyre véresebb összecsapásokat az 1980-as évek végére — írta az MTI.
Az első délszláv háború után, 1998-1999-ben az akkori jugoszláv hadsereg, illetve a rendőrség erőszakos cselekményeket követett el Koszovóban az albánok ellen. Erre válaszul avatkozott közbe a NATO, légitámadások sorozatát indítva
– mondta.
Magyarország 12 napja volt a NATO tagja, amikor átengedte légterét a szövetség gépeinek. A magyar politikának nem volt könnyű ez a helyzet a vajdasági magyarság miatt, nem lehetett kizárni ugyanis a jugoszláv hadsereg megtorlását sem
– fejtette ki Ördögh Tibor.
A bombázások miatt mintegy 2500-an haltak meg, és 16 ezer körülire teszik a sérültek számát — mondta a szakértő.