A bevándorláshoz egy mélyebb válság is társul

A migráció veszélyeire figyelmeztettek, és az európai bevándorláspolitika átalakítását sürgették kutatók és politikusok a budapesti migrációs konferencián.

Alexander Downer, Ausztrália volt külügyminisztere katasztrofálisnak ítélte az európai bevándorláspolitikát, és megdöbbentőnek a kontinenst érintő migrációs folyamatokat. Véleménye szerint a téves helyzetfelismerés a politikai biztonságot is aláássa, hiszen a választók többsége elfordul azoktól, akik szerint a globalizálódó világban a bevándorlást nem lehet, ezért nem is kell megállítani.

Alexander Downer a nyitott határok politikáját elutasítva kijelentette, hogy nem szabad migrációval társadalmakat átalakítani, az érkezőknek viszont alkalmazkodniuk kell a helyi közösségekhez.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere, az EPP egykori alelnöke kijelentette, hogy a bevándorláshoz egy másik, mélyebb válság is társul.

Az EU számtalan intézménye között elveszett a kontinens lelke és szellemisége, értékei az európai ember személyiségével együtt válságba jutottak

– fogalmazott.

A földrész rendjének meggyengülése – tette hozzá – hosszabb távon az erőszak feltételeit erősítheti, a tagállamokat ezért elsősorban nem a politikai szélsőségek, hanem a rend szélsőséges hiánya fenyegeti. A politikus szerint megújulás nélkül Európa a migrációt sem kezelheti helyesen, ezért rá kell jönnie, hol hibázott, mikor és miért vesztette el a keresztény értékeket.

George Borjas, a Harvard Kennedy School közgazdász professzora szerint a migráció nem értelmezhető pusztán a munkaerő nemzetközi mozgásaként, a kulturális és civilizációs viszonyokat nem érintő, kereskedelmi jellegű folyamatként.

A migráció gazdasági hasznát értékelve figyelembe kell venni, hogy a letelepedés feltételeinek a megteremtése és egy új idegen nyelv elsajátítása költséges és fáradságos befektetés

– tette hozzá.

Amerikai tapasztalatokra és becslésekre hivatkozva kiemelte, hogy a nagyobb csoportban érkezők lassabban tanulnak meg angolul, munkájuk haszna pedig a ráfordításokkal összevetve nem feltétlen jelentős.

David Coleman, az oxfordi egyetem demográfus professzora új népvándorlás lehetőségét látja abban, hogy Afrika népessége az európai csökkenéssel párhuzamban robbanásszerűen nő.

A kutató elutasítja a tömeges migrációt és az európai védelmi politika elhanyagolását, ráadsául az elöregedés megállítására is alkalmatlannak tartja a migrációt. Utóbbi a népesség ellenőrizhetetlen növekedéséhez és az etnikai arányok megváltozásához vezet. David Coleman becslése szerint a jelenlegi folyamatok mellett Nagy-Britannia fehér lakossága 2060-2070 körül kisebbségbe kerülhet, és számos nyugati országra hasonló folyamat vár. A bevándorló és kevert lakosság gyarapodása miatt nem zárta ki azt sem, hogy Európa két felének érdekei egyre jobban eltávolodnak a következő évtizedekben.

Novák Katalin arról beszélt, hogy a magyar kormány szerint a népesedési problémák megoldása a belső erőforrásokra támaszkodva ugyan nehéz feladat és időre van szükség hozzá, de lehetséges, ezért vezették be a magyar családpolitikai modellt, amely pénzügyi támogatásokkal, szolgáltatásokkal, valamint családbarát szemlélettel segíti a családokat.

Az államtitkár a pénzügyi támogatások közül megemlítette a családbarát adórendszert, a jelzálogalapú hitelek egy részének elengedését gyerekek születése esetén, valamint a jövő januárban életbe lépő négygyerekes nők szja mentességét.

A családokat segíti továbbá a bölcsődei és óvodai rendszer, az ingyenes gyermekétkeztetés és a hároméves gyes lehetősége, 2018. pedig a családok éve volt, amikor több új intézkedést is bevezettek

– hangsúlyozta Novák Katalin.

Magyarország 2010-hez képest a duplájára növelte a családtámogatásokra fordított összeget, és jelenleg a GDP 4,8 százalékát fordítja erre, míg az OECD átlag 2,55 százalék – fűzte hozzá az államtitkár. Az intézkedéseknek már látszanak az eredményei is: a házasságkötések száma 2010 és 2018 között 43 százalékkal nőtt, a válásoké 22,5 százalékkal csökkent, 33,5 százalékkal csökkent az abortuszok száma, a termékenységi arányszám pedig a 2011-es 1,23-ról 2018-ra 1,49-re emelkedett – ismertette Novák Katalin.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a világ nagy részén a fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyi születik, ezért a bevándorlás támogatása helyett azt kellene megvizsgálni, miért nem születnek meg a vágyott gyerekek. Hozzátette, hogy jelenleg még növekszik Európa lakosságszáma, de ez a migrációra vezethető vissza, a bevándorlók ugyanis több gyereket vállalnak.

Több európai országban is az újszülöttek több mint 20 százaléka nem az Európa Unióban született nők gyereke, Németországban pedig a németek termékenységi rátája 1,46, míg a bevándorlóké 2,28

– mondta Novák Katalin, majd kiemelte, ha hagyjuk megtörténni a tömeges migrációt, az a kultúránkat is megváltoztathatja.