Manapság inkább az alsóbb osztályok mérközésein tapasztalható zsidózás, a Bundesliga elitklubjainál szervezetten, oktatással próbálják hatástalanítani a kirekesztést.
Elég jó évet fut idén a Borussia Dortmund csapata. Bár az utóbbi hetekben magukra húzták ősi riválisukat, a Bayern Münchent, így is pontazonossággal közösen vezetik a tabellát a világ egyik legerősebb labdarúgó bajnokságában. A CNN napokban közölt hosszú írása alapján elmondható: nem csak a pályán mutatott teljesítményük példás.
A Ruhr-vidéki együttes jó pár éve élen jár a saját szurkolói körében fellelhető kirekesztő magatartás visszaszorításáért tett küzdelemben. Mint arról a klub egyik rasszizmus-ellenes koordinátora mesélt az elmúlt 20-30 évben jelentősen csökkent a mérközésekkor a stadionban vagy annak környékén észlelhető faji alapú kirekesztő és agresszív megnyilvánulás. Daniel Lörcher szerint ennek elsődleges oka az oktatásban rejlik.
Manapság évente tucatnyi Borussia Dortmund szurkolót és klubtagot visznek el különféle náci koncentrációs táborokba, hogy saját szemükkel láthassák a hitleri fasizmus halálgyárait
– mondta Lörcher, aki korábban maga is a szurkolói hangulatért felelős ultra csoportok egyik tagja volt, ma pedig a klub alkalmazásában edukációs programokkal segíti a csapat és a szurkolók közötti kapcsolatot.
Lörcher szerint a hatékony együttműködés és a 80-as, 90-es évekhez mérten jóval kevesebb antiszemita szitkozódás annak köszönhető, hogy a drukkerek hajlandóak voltak megérteni, hogy a saját csapatukat tilthatják el nemzetközi megmérettetésektől amennyiben nem kontrollálják a mondanivalójukat.
Volt egy alap egyezség, hogy az ultracsoportok milyen retorikát engedhetnek meg maguk között, ezt rendszeresen egyeztetik velünk, a klubbal is. Amennyiben mások ettől radikálisan eltérnek, azt a többség igyekszik felénk jelezni
– tette hozzá Lörcher.
A CNN cikke szerint a német elitligában más klubbok is hasonló módszerekkel monitorozzák folyamatosan a szurkolói közhangulatot és a közbeszédet. Ezek rendszerint olyan városok csapatai, ahol 1933 előtt – Hitler hatalomra kerüléséig – számottevő zsidó közösség is létezett. Ilyen a brémai Werder és a Eintracht Frankfurt is. Mindkét egyesület vezérkarában sajátságos elszántság mutatkozik arra, hogy kimutassák, mindent megtesznek azért, hogy a csapattal ne lehessen összemosni semmiféle antiszemitizmust.
Frankfurtban például nem csak konferenciát rendeztek pár hete a kérdéskörben, de a klub elnöke, Peter Fischer tavaly még azt is megtiltotta a több tízezres klubtagságnak, hogy valemelyikük az AfD – a mainstream politikai sodorba tavaly bekerült radikális jobboldali, gyakran rasszizmussal vádolt – pártra szavazzon – emelte ki az amerikai hírtelevízió beszámolója.
Ezek a fentebb kifejtett erőfeszítések bármennyire is reményt keltőek, azonban nem tudnak teljeskörű megoldást kínálni arra a nemzetközi trendre, amely szerint
a második világháború óta nem volt ekkora zsidóellenes hangulat Európában. Angliában, Belgiumban, a skandináv államokban rekord számú antiszemita attrocitást mértek. Németországban az utóbbi 10 évhez képest tavaly romlott leginkább a zsidó lakosok biztonságérzete, mintegy 10%-os csökkenést jegyeztek fel a kutatók
– írtuk egy korábbi riportunkban.
Ezt a közhangulatot igazolja az a pár nappal ezelőtti eset is, amikor a második ligás Ingolstadt izraeli csapatkapitányát érte online inzultus. Almog Cohen, aki csaknem egy évtizede dolgozik Németországban – és a megtisztelő csapatkapitányi posztot is betölti – egy szabálytalanságot követő
piros lap után részesült becsmérlő és antiszemita támadásban egy ellendrukker Twitter-bejegyzésében, amelyben egy „gázkamrába való barbár zsidónak” nevezték.
Egy ilyen gyalázkodás elegendő lehetett arra, hogy mindkét klub – az Ingolstadt és ellenfele, az Union Berlin – hivatalosan ítélje el a bejegyzést és kivizsgálást sürgessen. Erről több lap is beszámolt Németországban és másutt is. Ennek ellenére – ugyancsak egy alsóbb vonalban szereplő gárdánál – a Chemnitzer FC-nél a közelmúltban újabb vitatható eset történt: a drukkerek a klubbal és a játékosokkal közösen szívhezszólóan emlékeztek meg a mérkőzés előtt pár nappal korábban elhunyt egyik helyi legendájukról.
A férfi történetesen a klub egyik meghatározó ultrája és biztonsági embere volt, akit közismert neonáciként tartottak számon.
Amikor az egyik játékos gólt szerzett, egy olyan trikót mutatott fel a közönség felé, amelyen az szerepelt: „Támogasd Te is a helyi huligánokat”. Amikor később a szemére vetették, hogy ezzel egyfajta legitimációt biztosított a neonáci eszmevilággal összekacsintóknak, a futballista azt mondta, nem volt tisztában a póló valódi üzenetével.
Az ingolstadiak most hétvégén még azt is megpróbálták, hogy szellemes és figyelemre felhívó módon demonstráltak a rasszizmus és a szélsőségesség ellen, kiállva izraeli játékosuk mellett is. A csapat egy olyan mezben lépett pályára, amire azt írták: „Szélső jobb? Csak is a 4-3-3-ban!” – utalva egy támadó szellemű futball koncepció formai kinyilvánítására.
Az más kérdés, hogy sima vereséget szenvedtek ismét, amivel a csapat továbbra is maradt az utolsó, abszolút kieső helyen. Alighanem ezzel kisebb csodára lenne szükségük ahhoz, hogy a bajnokság végén ne egy alacsonyabb osztályba kerüljenek. Ott aztán megint meglenne annak az esélye, hogy kevesebb médianyilvánosság és gazdasági érdekek mellett újra előkerülhetnek a rosszérzésű, kirekesztő gondolatok. Kétséges, hogy mindehhez Almog Cohen is asszisztálna.