Lehet-e muszlim Németország kereszténydemokrata kancellárja?

Vita kezdődött a német Kereszténydemokrata Unióban arról, hogy lehet-e muszlim vallású CDU-s politikus Németország kancellárja.

„Miért ne, ha jó politikus, és képviseli értékeinket és politikai nézeteinket”

– vélte Ralph Brinkhaus, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag frakciójának vezetője az Idea evangélikus hírügynökség azon kérdésére, hogy lehet-e 2030-ban muszlim vallású CDU-s kormányfője az országnak.

A Die Welt című lap hírportál csütörtöki összeállítása szerint Brinkhaus minapi kijelentése heves bírálatot és egyetértő támogatást is kiváltott a pártban.

„Nem bírom elhinni, hogy ezt mondta, egyszerűen nem hiszem el”

– reagált feldúltan a CDU Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi szervezetének vezetője, Vincent Kokert.

„Ezzel a vitával csak elbizonytalanítjuk a törzsszavazóinkat”

– emelte ki Elisabeth Motschmann, a CDU elnökségi tagja, aki szerint az iszlám értékei nagyon is eltérnek a német értékektől, például a nők és férfiak egyenjogúságának ügyében.

Alexander Mitsch, egy konzervatív szerveződés, a Werte Union (Értékek Uniója) elnöke szerint Ralph Brinkhaus vezető hírt „gyártott” egy ügyetlen nyilatkozattal, kiemelve:

„a frakcióvezetőnek azt is el kellett volna mondania, hogy a „politikai iszlám” értékei ellentétesek a német társadalom „európai-nyugati és keresztény” hagyományokra épülő értékrendjével, és „ezért nem juthat befolyáshoz Németországban”

Christoph de Vries, a CDU/CSU Bundestag-frakció vallási közösségek ügyeivel foglalkozó vezető szakpolitikusa valamivel árnyalta Mitsch véleményét:

„Nem kell feltétlenül kereszténynek lennie annak, aki a CDU/CSU jelöltjeként a kancellári tisztségre pályázik, de el kell köteleznie magát a kereszténydemokrata értékek és Németország mellett. Ez pedig sajnos nem tapasztalható a muszlimok többségénél, akik egy vallási fundamentalizmus buzgó követői és külföldi államfőkkel vállalnak közösséget”

A frakcióvezető „csupán világossá tette, hogy nálunk senkit sem szorítanak hátrányos helyzetbe, ha képviseli értékeinket és politikai nézeteinket”, és más tartalmú nyilatkozatot nem is tehetett volna egy néppárt vezetője vagy bármely olyan párt politikusa, amely komolyan veszi a német alaptörvényt — járult hozzá a vitához Serap Güler, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány társadalmi integrációs ügyekért felelős CDU-s államtitkára.

Karin Prien, a Schleswig-Holstein tartományi kormány CDU-s oktatási minisztere a vélemények színes skáláját kiegészítendő hozzátette:

„Teljesen természetes, magától értetődő, hogy egy muszlim kereszténydemokrata, egy hindu vagy egy ateista is lehet kancellár a CDU színeiben.”

A 83 milliós Németországban nagyjából 4,5-5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet a lakosságban.