Kizárhatják az izraeli választásokból a kahanista pártelnököt

Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész, jogi véleményét közölte a Központi Választási Bizottsághoz benyújtott a szélsőjobboldali Otzma Jehudit és az arab Balad-Ra’am pártok ellen beadott petíciók ügyében – írja az ujkelet.live

A legfőbb ügyész az Otzma Jehudit szélsőjobbos elveket valló vezetője kizárását javasolta az áprilisi választásokból, de helyettese ellen nem emelt kifogást.

Ugyanakkor bizonyíték hiányában nem adott helyt az arab pártok kizárására irányuló kérelemnek.

Mandelblit szintén elutasította az arab pártok által benyújtott petíciót az Otzma Jehudit kampányvideója ellen. A főügyész szerint a videó, melyben egy izraeli katona habozik lelőni egy rá kést szegező arab támadót a hadsereg szigorú művelet-végrehajtási szabályai miatt, nem számít rasszista felbujtásnak, és éppen azt bizonyítja, hogy a katona nem azonosul az Ocma nézeteivel.

איתמר בן גביר on Twitter: „”תירה בו”! – קמפיין עוצמה יהודית יוצא לדרך. pic.twitter.com/BXzyK1uXnX / Twitter”

„תירה בו”! – קמפיין עוצמה יהודית יוצא לדרך. pic.twitter.com/BXzyK1uXnX

A szélsőséges nacionalista nézeteket valló Otzma Jehudit párt ellen benyújtott petíció elbírálásánál Mendelblit különbséget tett a pártelnök Michael Ben-Ari és a lista második helyezettje Itamar Ben-Gvir között, ez utóbbi javára, aki a legfőbb ügyész véleménye szerint indulhat a választásokon.

Ben-Ari a Zsidó Otthon-Tkuma pártokkal indított közös listán az ötödik, míg Ben-Gvir a 8. helyen áll. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a mandátumra esélyes közösen indított Jobboldali Pártok Uniója listáján Ben-Ari jó eséllyel bejutna – pontosabban visszatérne a Knesszetbe, ahol 2009 és 2013 között már szolgált képviselőként -, míg Ben-Gvir legfeljebb a kis norvég törvény kiterjesztésével kerülhetne be.

Michael Ben-Ari, Fotó: Hezki Baruch

A Központi Választási Bizottság szerdán ül össze, de végleges döntést a Legfelsőbb Bíróság fog hozni, mely a korábbi tapasztalatok alapján aligha fogja kizárni Ben Arit.

Az Otzma Jehudit Facebookon Mandelblit szemére vetette, hogy anti-jobbos, és csak a terrortámadásokat támogató arab Knesszet képviselőket nem diszkvalifikálja.

A legfőbb ügyész Ben-Arit rasszizmusra való felbujtás miatt zárná ki, melyet a pártelnök 2012 után nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozataira alapozta, amelyek szerinte egyértelműen az izraeli arab és más kisebbségek elleni rasszista felbujtásnak minősülnek.

A Mandelblit által kiemelt egyik nyilatkozatban Ben Ari 2018 augusztusában a következőt mondta:

„Meg kell változtatnunk a felállást mindenkivel, aki egy zsidó ellen merészel beszélni. Egy ilyen személy halott ember. Nem jöhet ki belőle élve. Nem kitelepíteni kell, nem az állampolgárságától kell megfosztani. Az az ember nem él. Egy kivégző osztag majd elintézni, mert az arabok ebből értenek.”

Múlt hónapban Benjamin Netanjahu közreműködésével jött létre az Otzma Jehudit-Zsidó Otthon egyesülés, hogy az április 9-i szavazáson megerősítse a Likud által vezetett jobboldali koalíciót. A Zsidó Otthon vezetője, Rafi Peretz egy kiesés szélére sodródott pártot örökölt, miután Naftali Bennett és Ajelet Saked kilépett és saját pártot alapítva indul a választásokon. A közös listáért cserébe Netanjahu két minisztériumot is beígért a Zsidó Otthonnak.

Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke

A Ben Ari és Arije Eldad 2012-ben Ocma Lejiszráel néven alapított pártjának nézetei közül sok hasonlít a Knesszet leginkább szélsőséges képviselői által támogatott álláspontokra; Júdea és Szamária (Ciszjordána) egészének Izraelhez csatolása és korlátlan telepes építkezések; a Palesztin állam ellenzése, valamint büntető célú katonai műveletek támogatása a terrortámadásokra reagálva; további hangsúly fektetése Izrael zsidó jellegére az oktatási, szociális és igazságügyi rendszerekben.

Azonban az ultra-nacionalista pártnál ezen álláspontokhoz számos nyíltan rasszista is társul.

Támogatja a nem zsidók Izraelből való kivándorlását, és a palesztinok és az izraeli arabok kiutasítását, abban az esetben ha nem hajlandóak hűséget tenni és elfogadni a másodrangú státuszukat egy kibővített zsidó államban, amelynek szuverenitása kiterjed Júdea és Szamáriára. Továbbá a templom-hegyi törékeny status quo megszüntetésére szólít.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Izrael többször tagadta, hogy bármilyen változtatást kíván eszközölni a megállapodást illetően.