Köves Slomó Zsidók és a politika című előadás sorozatának következő része az antiszemitizmus elleni küzdelem ügyét veszi górcső alá.
- Kinek a feladat az antiszemitizmus elleni fellépés?
- Politikai identitás vagy pragmatikai kérdés-e a zsidó gyűlölet elleni cselekvés?
- Hogyan válhatnak adott esetben éppen a zsidók az antiszemitizmus elleni küzdelem áldozataivá?
Az előadásra március 5-én, kedden este 6 órakor, az Óbudai zsinagógában kerül sor.
Az egyházak és a mindenkori politikai hatalom viszonya, ezen belül is a zsidó közösség és a hatalom kapcsolata éppúgy foglalkoztatja a szélesebb közvéleményt, mint a vallásukat gyakorló embereket.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbijának előadás-sorozata ezt a részben elméleti, részben gyakorlati kérdések sorát felvető témát járja körül. A Zsidók és a politika című kurzus során választ kapunk arra a kérdésre, hogy a judaizmus és a történelmi tapasztalat mit mond számunkra erről az érzékeny, izgalmas és a közösség életét meghatározó viszonyról.
A résztvevők betekintést kapnak az ideális államberendezkedést kutató elméletekbe és szó lesz a zsidóság, valamint a mindenkori hatalom kapcsolatának alakulásáról, olyan kérdéseket is érintve, hogy milyen volt az ókori zsidó királyság, mi a zsidók álláspontja a demokráciáról, vagy milyen a viszony a modern zsidó politika és a cionizmus között.
A sorozat előző két előadása itt tekinthető meg:
Bár Auschwitz óta kicsit nehéz ezt kimondani, de nem a küzdelem, hanem az „uralkodó eszmék”, benne az antiszemitizmus „békés egymás mellett élésének” a megteremtése lenne a helyes cél, beleértve az állami garanciákat, hogy a destruktív eszmék képviselői ne vetemedhessenek tettlegességre. Ezért annak bizonyos megjelenési formáit továbbra is Btk-tényállásként kell kezelni és az ilyen esetek megbüntetésének érvényt kell szerezni. „Kezelni” kell és nem „megoldani”, főleg Hitler-módra nem, a „zsidókérdést”. És kutatni, kutatni, kutatni, nemcsak a holokausztot, hanem az antiszemita eszmék sokféle típusát térben és időben.