A szabad sajtó védelmében tüntettek horvát médiamunkások

A horvát sajtó ellenzéki részének elege van az új kormány lépéseiből, százak tüntettek Zágrábban.

„Nem tudtok annyit perelni, amennyit mi beszélni tudunk, ezzel mindenki legyen tisztában” — fogalmazott Hrvoje Zovko, az újságíró szövetség elnöke a szombati tüntetésen, ahol mintegy 350 horvát újságíró vonult az utcára azért, hogy demonstráljon a cenzúra ellen — közölte az MTI.

Véget kell vetni az üldözésnek, nem normális, hogy a kormány csendben figyeli, hogyan lehetetlenítik el az újságírókat. A horvát állampolgároknak meg kell érteniük, hogy az újságírók számára biztosítani kell a jogot a szabad és időszerű tájékoztatáshoz — tette hozzá Hrvoje Zovko.

Foto: Civil Liberties Union for Europe

A jobboldali kormány január végi megalakulása után, a parlament médiabizottsága márciusban felmentette a horvát közszolgálati televízió igazgatóját, és új, megbízott igazgatót nevezett ki a közmédia élére. Az új vezetés pedig alig két hónap alatt hetven újságírót, szerkesztőt és más területen dolgozó munkatársat váltott le és bocsátott el.

Jelenleg több mint ezer polgári és büntetőjogi peres eljárás folyik ellenük és kiadóik ellen, fenyegetéseknek és politikai nyomásgyakorlásnak vannak kitéve, mindez szerintük veszélyezteti a szakmai jogokat és színvonalat, valamint a médiáról szóló törvényeket. A tüntetők egyik fő követelése az volt, hogy a hatalom hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy peres eljárások indításával igyekszik elhallgattatni az újságírókat.

A tüntetés résztvevői a kulturális minisztérium előtt tollakat helyeztek el egy transzparens mellé, amely az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát és a horvát alkotmány sajtószabadságot biztosító cikkelyét hirdette, hogy szimbolikusan rámutassanak: a kormány aláásta ezeket a jogokat.

Médiaszakértők szerint Horvátországban üzletté vált az újságírókat perelni. Politikusok, üzletemberek, sportolók, de még bírók is indítanak polgári peres vagy akár büntetőjogi eljárásokat is újságírók és médiumok ellen, irreális kártérítési összegeket követelve, a bíróságok pedig a legtöbb esetben a felperesek javára döntenek.