A francia államfő a nyugalom helyreállítását kérte a kormánya adó és gazdaságpolitikája ellen több mint három hónapja tiltakozó sárgamellényes tüntetőktől az újabb, hétvégére tervezett megmozdulások előtt.
A köztársasági elnök a tiltakozások egyik székhelyének számító dél-franciaországi Bordeaux-ba látogatott, ahol részt vett a polgármester Alain Juppé volt jobboldali miniszterelnök és külügyminiszter politikai pályafutásának búcsúztatásán.
A 73 éves Juppé március 11-től az alkotmánytanács tagja, ahol Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnökének felkérésére Lionel Jospin volt szocialista miniszterelnök utóda lesz. Búcsúbeszédében részben az utóbbi időben a sárgamellényesek tüntetései következményeként a fizikai és a közéletben felerősödött verbális erőszakkal is indokolta távozását az egyik legjelentősebb francia város éléről, amelynek 1995 óta, két év megszakítással, volt a polgármestere.
Emmanuel Macron Alain Juppé jelenlétében több mint háromórás vitát folytatott dél-franciaországi polgármesterekkel, s jelezte, hogy
„a polgármestereket a köztársaság gerincének” tekinti.
A találkozó helyszínétől, a prefektúra épületétől mintegy 150 méterre eközben mintegy száz sárgamellényes tüntető követelte nyugalomban Emmanuel Macron lemondását.
„Önökhöz hasonlóan úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzet érthetetlenné vált számos honfitársunk számára” – mondta a köztársasági elnök Marcel Berthomé, a legidősebb franciaországi polgármester, Saint-Seurin-sur-l’Isle 96 éves vezetőjének válaszolva, aki „a zendülő tüntetők elviselhetetlen felvonulásairól” beszélt.
Az államfő „a rend helyreállítását” kérte a sárgamellényesektől a szombatra tervezett 16. tiltakozónapon, ismételten elfogadhatatlannak nevezve a megmozdulásokat kísérő erőszakot. Jóllehet az elmúlt hetekben már sokkal békésebbek voltak a megmozdulások, mint a tüntetéssorozat novemberi kezdetén, Bordeaux városában még múlt szombaton is több üzlet kirakatát betörték a belvárosban.
Kedden egyébként Emmanuel Macron kijelentette, hogy „aki erőszakos megmozdulásokra megy, az a legrosszabb bűnrészese”. A mostani vitában viszont kizárta a tüntetések központi betiltását, amelyet Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak képviselője javasolt.
„Hatástalan lenne országosan betiltani a tüntetéseket” – jelentette ki a köztársasági elnök. „Úgy döntöttem, hogy nem vezetjük vissza a rendkívüli állapotot, mert az hiba lenne. Nem hirdethetünk rendkívüli állapotot azért, mert szociális feszültség van az országban” – tette hozzá.
Emmanuel Macron szerint a rendkívüli állapot kihirdetése „sértené a szabadságjogokat és nem enyhítene a vitán”. Az államfő ugyanakkor jelezte, hogy a „szankciókat megerősítik, most már mindenkinek észhez kell térnie magától (…) mindenkinek tudatában kell lennie, hogy mit cselekszik” – fogalmazott.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. E céljaik elérése érdekében úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban.
Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és összetűzésbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. Bruno Le Maire gazdasági miniszter 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon – üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával – okozott anyagi károkat.