190 éve született Levi Strauss, akinek a farmernadrágot köszönhetjük

Levi Strauss egy németországi zsidó család gyermekeként született 1829-ben. Ugyan szegény családból származott de, farmernadrágokat gyártó cégével beírta magát a divat történelemkönyvébe. 

Eredeti nevén Löb Strauß Buttenheimben született, Hirsch Strauss és Rebecca (Haass) Strauss gyermekeként. 18 éves korában édesanyjával és két nővérével kihajóztak az Egyesült Államokba, 1850-től hívta magát Levi Straussnak.

1853-ban a kaliforniai aranyláz hírére ő is a nyugati partra indult szerencsét próbálni, de nem arany után kutatott, hanem a bányászok számára árusított minden elképzelhető ruhafélét a szövettől az alsóneműn át egészen a zsebkendőig.

Straussnak hamar feltűnt, hogy ügyfelei gyakran panaszkodnak gyorsan elhasználódó pamutnadrágjaikra. Cége ekkor kezdett maradék vitorlavászonból készült nadrágokat gyártani, amelyek szinte teljesen elnyűhetetlenek voltak. Az üzlet virágzott, Strauss San Francisco társadalmának megbecsült tagja lett, de

mindig emlékezett arra, honnan jött: munkásai keresztnevén szólíthatták.

1872-ben levelet kapott Jacob Davis nevű ügyfelétől, aki leírta neki, hogy a vászondarabok találkozási pontjain és a zsebek sarkain fémszegecsekkel erősítette meg a varrásokat, így a nadrágok még tartósabbak lettek. Az ötletes, ám szegény szabó és a jó üzleti érzékű Strauss partnerségre léptek, és 1873. május 20-án benyújtották közös szabadalmukat: így született meg a farmernadrág.

Az első darabok még barnák voltak, a ma természetesnek hitt kék szín csak 1896-ban vette át az uralmat. A legenda szerint Strauss úgy mutatta be a Levi’s Jeans márka kimagasló minőségét, hogy két lóval ellenkező irányba húzatta a nadrágokat. A ruhadarabok ezt a próbát is kiállták, ezt jelzi 1886 óta a Levi’s nadrágok övrészén a kétlovas embléma. A kereslet viharos emelkedése nyomán a kisipari módszerek helyébe a tömegtermelés lépett, az 1880-as években saját gyárat nyitott, ahol főként a legendás 501-es modellt gyártották.

Strauss sikeres üzletember volt, vagyonát hatmillió dollárra becsülték. A ruhaipar mellett betársult bankokba és biztosítókba, de jótékonykodásáról is híres volt. Legényemberként halt meg, így az üzletet unokaöccsei vitték tovább.

Az aranyásók és állattenyésztők egykori munkaruhája, amely egy időben a cowboyok kultuszával kapcsolódott össze, majd

a tiltakozás és a lázadás jelképe lett,

mára szinte az egész Földön mindennapi viseletté vált.