António Guterres ENSZ-főtitkár az Emberi Jogi Tanács genfi ülésszakának hétfői megnyitóján elítélte az idegengyűlölet, a rasszizmus és az intolerancia rohamos terjedését a világban.
Beszédében riasztónak nevezte a civil szféra zsugorodását, amely szerinte zömmel az újságírók és az emberi jogi aktivisták kárára történik. Több mint ezer újságírót és aktivistát öltek meg a világon az elmúlt három évben – emlékeztetett. Tavaly hetente átlagosan négy környezetvédelmi aktivistát öltek meg, főleg bennszülötteket – emelte ki.
„Többet kell tenniük a védők védelmére, és véget kell vetnünk annak, hogy megtorolják, ha valaki nyilvánosságra hozza emberi jogi sérelmeit”
– jelentette ki.
Kifejezte aggodalmát a gazdasági egyenlőtlenség miatt is, és figyelmeztetett, hogy sokszor visszaélés történik a sok és változatos, nagyon gyorsan változó adathalmazok feldolgozásakor és az arcfelismerő technológiák alkalmazásakor.
António Guterres ENSZ-fõtitkár megnyitja az ENSZ-közgyûlés 73. ülésszakát a világszervezet New York-i székházában 2018. szeptember 25-én. (MTI/EPA/Jason Szenes)
Guterres után Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szólalt fel, és volt chilei államfőként megosztotta a hallgatósággal két fontos tapasztalatát. Az egyik, hogy ritkán van nagy szakadék az emberiség érdeke és egy ország érdeke között. Mint mondta, ma gyakran hallani azt a véleményt, hogy az emberi jogok szükségszerűen „globalisták”, és ez ellentétben áll egy szuverén, hazafias kormány érdekeivel, miközben a kettő éppen hogy elválaszthatatlan egymástól. Ez igaz a klímaváltozásra, a háborúkra, egyes emberek, embercsoportok hátrányos megkülönböztetésére, az emberek közötti egyenlőtlenségre is – mondta.
Bachelet második tapasztalata, hogy van értelme az emberi jogi egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek, mert lehet vele eredményeket elérni. A társadalmi igazságosság megteremtésére tett erőfeszítések hozzájárulnak a gazdaság megerősödéséhez. Ha a hatóságok kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatnak a civil társadalommal, akkor az sokkal gyorsabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez – jelentette ki.
„Tudom, hogy a világon nem mindenütt van most meg az akarat erre. Egyes országokban visszafordították azt a jelentős haladást, amelyet emberi jogi téren elértek, például a nők, a kisebbségek vagy a bennszülöttek kárára”
Venezuelával kapcsolatban a főbiztos kijelentette: az utóbbi napokban a világ szeme ezen az országon van. Kijelentette: reméli, hogy vége lesz az erőszaknak, és az emberi jogok tisztelete része lesz a megoldásnak.