Egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, és azt kérte, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába; elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez – írta az Index.hr horvát hírportál kedden.
A levelet, amelyből a portál is idéz, a nő édesanyja juttatta el a boszniai Szabad Európa Rádiónak.
Mi hárman, boszniai állampolgárok, azt kérjük, hogy Bosznia-Hercegovina fogadjon vissza minket és gyermekeinket a normális életbe, amelyben valaha részünk volt – írta a fiatal nő, aki a két másik nővel együtt négy évvel ezelőtt csatlakozott az Iszlám Államhoz.
Két évre rá, 2017-ben megszöktek a dzsihadistáktól, és azóta Szíria északkeleti részén, a török határnál lévő Kamisli melletti menekülttáborban tartózkodnak. A nőnek, aki a levelet írta két, a másik kettőnek három, illetve négy gyermeke van. Szavai szerint nem önszántukból hagyták el Boszniát, férjeik kényszerítették őket erre. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell – írja.
A menekülttáborban további 700 nő és 1500 gyerek tartózkodik, és a számuk pedig napról napra nő, ahogy új területeket szabadítanak fel az Iszlám Állam terrorista szervezet iraki és szíriai fennhatósága alól – olvasható a cikkben. Több száz külföldi dzsihadista – a számuk 800 körülire tehető – van a szíriai kurdok fogságában, a nem harcoló nők és gyerekek száma pedig több ezerre is tehető.
A Vecernji List című horvát napilap kedden arról írt: nem lehet pontosan tudni, Bosznia-Hercegovinából hány dzsihadista vett részt a szíriai és iraki harcokban. Hivatalos adatok szerint 2012 és 2017 között 172 férfi, 60 nő és 60 gyermek hagyta el Boszniát, hogy a terrorszervezethez szegődjön. Az ott született gyerekek száma ismeretlen.
A lap szerint a fiatal nők és lányok egy része az interneten radikalizálódott, majd Szíriába szökött, hogy férjhez menjen egy dzsihadistához. Voltak azonban olyanok is, akik férjeikkel és gyermekekkel hagyták el az országot. Közülük több mint ötvenen – harcosok és özvegyek egyaránt – már visszatértek Boszniába. Sokan pedig az alkalomra várnak, hogy hazatérhessenek – írta a lap.
A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el.
A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.