Lengyelország továbbra is szemben áll a Yad Vashemmel a holokauszt alatti, vélelmezett lengyel konspiráció kérdésében. Ugyanakkor Varsó Izrael egyik legerősebb szövetségesének gondolja magát — a Lengyelország új tel-avivi nagykövetével készített, hétfőn megjelent interjú szemléje.
Morális kötelességünk felszámolni a kettős mércét, és a teljes igazságról szólni – fogalmazott a Times of Israelnek adott interjújában a tavaly nyártól Tel-Avivban szolgáló lengyel nagykövet. Marek Magierowski, aki addigi újságírói pályájáról mindössze 3 éve tért le a politikai karrier miatt, diplomatikusan fogalmazott lap kérdéseire.
Visszautasítjuk a mások által gyakran használt terminológiát, a „lengyel bűnrészesség” fogalmát, mert úgy véljük, ez arra utal, hogy országunk szándékosan járult hozzá a nácik által kivitelezett holokauszt borzalmaihoz. Hozzátette: ez azt feltételezi, hogy Lengyelország tudatosan és segítőkészen kollaborált Németországgal az európai zsidóság kiirtásában. Szerinte ez nem így volt.
„Természetesen elismerem, hogy egyénileg sok olyan eset történt, amikor lengyelek követtek el megbocsáthatatlan tettet zsidó honfitársaikkal szemben, erre utalt elnökünknek pár évvel ezelőtti, a kielcei mészárlással kapcsolatos kijelentése is: «ezek az elkövetők kiírták magukat a lengyel társadalomból» — emlékeztetett a 48 éves diplomata, aki fenntartja kritikai nézetét a tekintélyes Yad Vashem történészeivel szemben. Utóbbi intézet éles hangon bírálta azt a tavalyi lengyel-izraeli kormánynyilatkozatot, amelynek elfogadása nagy társadalmi és tudományos indulatokat generált a zsidó államban.
Akkor a lengyel törvényhozás egy olyan válaszlépésére született a közös állami kommüniké, amely az egész világon komoly vitákat váltott ki: Varsó kénytelen volt módosítani egy törvénypasszust, amely akár letöltendő börtönbüntetést is kiszabhatott volna arra, aki nyilvánosan bűnrészességgel és náci kollaborációval vádolja meg Lengyelországot.
A nagykövet a két ország kapcsolatát boncolgató kérdésekről azt mondta, hogy régen volt ilyen szoros és jó viszony közöttük, és a lengyelek Izraelre mint egyértelműen kiemelkedő Közel-Kelet-i partnerükre tekintenek. Hasonlóan fontosnak tartotta kiemelni a gazdasági és turisztikai együttműködést: „Ezrével utaznak izraeliek hozzánk, és ez fordítva is igaz. 90 %-ban nőtt a tőlünk ide, és 80%-ban az Izraelből hozzánk érkezők aránya, míg csaknem félszáz direkt repülőjárat segíti a nagy számban Lengyelország felé tartó izraeli befektetők, vagy éppen a startup vállalkozásaikkal a zsidó államba készülők kényelmét” – sorolta Marek Magierowski.
A héten esedékes, a Közel-Kelet béke- és biztonságpolitikájával foglalkozó varsói nemzetközi konferenciáról szólva megjegyezte: ez egyáltalán nem egy Irán-ellenes összejövetel. Itt a régió gazdasági, biztonság- és külpolitikai kérdései mellett a terrorizmus, az energia és a kiberbiztonság fontos elemei is szóba kerülnek. Hozzátette: a lengyel külügy továbbra is fontosnak érzi az arab országokkal való együttműködését is, és erről — a konferenciáról távolmaradó — iráni felet is megerősítették pár hete, amikor a régióért felelős megbízottjuk, Maciej Lang Teheránban tárgyalt.
„A varsói rendezvénnyel mi nem kívánunk senkinek az oldalára állni, pusztán szeretnénk közvetítő szerepet betölteni egy esélyről és lehetőségről — hogy a lehető legszélesebb körben próbáljunk meg egyezségre jutni a világ egyik leginstabilabb területének rendezésében” – nyomatékosított a diplomata.
„A nemzetközi joghoz kötve magunkat, úgy is mint egy EU-tagállam és az ENSZ biztonsági tanácsának nem állandó tagja, számunkra továbbra is fontos a nemzetközi hitelességünk, ezért mielőtt Jeruzsálem státusza rendeződik, nincs tervezés alatt a nagykövetség Tel-Avivból való elköltöztetése” – válaszolt a lap kérdésére Magierowski, aki hozzátette: elsősorban Izrael lakóinak joga az, hogy zsidóként vagy nem zsidóként definiálják magukat, Lengyelország elsősorban mint államként ismeri el az országot.
A lap azon felvetésére, miszerint a kedvező államközi kapcsolatokat meglovagolva, esetleges lengyel támogatással, vajon Netanjahu sikerrel tud-e országáért lobbizni Brüsszelben, ahol általános vélekedés szerint sokkal kritikusabban nézik Izrael politikáját, a nagykövet nem adott egyértelmű választ. Szerinte országa érzékenyebben tekint a zsidó állam működésére, talán jobban meg is érti azt, ezzel együtt minden EU-tagállamnak saját külpolitikája van, és Izraellel szemben is ezt kell gyakorolnia.