Szijjártó: A balkáni integráció fontos gazdasági érdek

Magyarország, és az EU soros elnökségét ellátó Románia is támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítását, mert ez az EU gazdasági és biztonsági érdeke is.

Szijjártó Pétert az EU külügyminisztereinek múlt heti bukaresti informális találkozója alkalmából hívták meg a tévé Diplomata útlevél című műsorába. A tárcavezető kifejtette, hogy ha csak a román uniós elnökségen múlna, nagy reményeket fűzne az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsításához, de a nyugat-európai országok többsége inkább az Európai Bizottság (EB) elnökének álláspontját osztja, aki szerint a következő öt évben nem lesz bővítés. A közép-európai országok viszont saját tapasztalatukból tudják, milyen sokat segített a köztük lévő feszültségek oldásában a NATO- és EU-integráció, és ezért gyorsítanák fel Szerbia és Montenegró csatalakozási tárgyalásait is.

Szijjártó Péter
Fotó: index.hu

Szerbia kulcsfontosságú a Balkán stabilitása szempontjából. Ha évi egy-két fejezetet nyitunk meg, az minden, csak nem bátorítás. Holott bátorítanunk kellene ezeket az országokat, jelezni számukra, hogy érdemes energiáikat a csatlakozásra összpontosítaniuk, mert másként az Európa-ellenességet erősítjük, amit mindannyian el akarunk kerülni — érvelt Szijjártó Péter.

A jogállamiság megsértése címén Magyarország és Románia ellen indított eljárásokról szóló kérdésre válaszolva úgy értékelte, hogy  akkor lehet majd ilyesmiről értelmes, indulatoktól mentes vitát folytatni, és nem elbeszélni egymás mellett, ha az Európai Bizottság (EB) – rendeltetésének megfelelően – ismét technikai jellegű testületként, a “szerződések őreként” fog működni, letéve arról, hogy politikai szervezetként lépjen fel.

Rámutatott arra is, hogy jelenleg az a Frans Timmermans fogalmaz meg politikai támadásokat az EB nevében Magyarország ellen, aki a bevándorláspárti európai szocialisták csúcsjelöltje és az európai parlamenti választási kampány egyik főszereplője.

Tényleg elhiszi azt valaki, hogy amennyiben egy kormány nyolc éven keresztül valóban megsérti a jogállamiságot, akkor azt harmadszor is nagy többséggel újraválasztják, ahogy minket tavaly áprilisban? Ezekkel a támadásokkal a magyar választókat sértik meg, mert azt üzenik, hogy az európai intézmények nem tartják elég érettnek a választókat arra, hogy megítéljék saját országuk történéseit, és dönteni tudjanak saját jövőjükről.

Úgy értékelte, hogy a támadások valójában Magyarország határozott bevándorlásellenes politikáját veszik célba. Ma nem a Kelet és Nyugat között húzódik a legélesebb ellentét Európában, hanem a migráció megítélésében, ezért a kontinens jövőjét is az fogja meghatározni, hogy a bevándorlást támogató, vagy elutasító erők lesznek-e többségben a közelgő EP-választásokon.

Az előttünk álló valódi kérdésekre – a migrációra, a terrorizmustól való félelemre, a Brexitre, Európa energiaellátására – kell majd választ adnia a következő Európai Parlamentnek, amelynek összetétele lényesen különbözni fog a jelenlegitől.