Több száz orosz és kínai hírszerző ügynök tevékenykedik Brüsszelben – figyelmeztet egy friss jelentésében az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) belbiztonsági részlege. Erről a Die Welt című német napilap számolt be meg nem nevezett uniós diplomatákra hivatkozva.
A jelentés szerint mintegy 200 orosz és 250 kínai hírszerző dolgozik az unió székhelyének helyet adó belga fővárosban. Az EEAS óva inti a diplomatákat attól, hogy bizonyos nyilvános helyeket látogassanak: például egy olyan népszerű éttermet és egy olyan kávézót, amely közel van az Európai Bizottság épületéhez, egyúttal a külügyi szolgálat székhelyéhez.
A hírszerző ügynökök zömmel hazájuk diplomáciai, illetve kereskedelmi kirendeltségein dolgoznak hivatalosan – jegyzi meg a hivatal. Az orosz és a kínai kémek mellett főként amerikai és marokkói ügynökök dolgoznak Brüsszelben.
A német napilap már korábban is beszámolt arról, hogy az uniós és NATO-irodák közelsége miatt a belga főváros kedvelt célpontja a nemzetközi ügynököknek. Tavaly például azt gyanították uniós források, hogy a brit titkosszolgálat kémkedik uténuk, titkos Brexit-dokumentumok után kutatva. Afrikai vagy közel-keleti államok ügynökei számára ugyanakkor a nagyszámú migránsközösség lehet érdekes, amely befolyást gyakorolhat hazájuk politikájára.
A brüsszeli diplomaták eleve abból indulnak ki, hogy megfigyelik őket. Howard Gutman volt amerikai nagykövet erről nyíltan is beszélt a német napilapnak, mint mondta, a külföldi szolgálatok komoly gondot okoztak nekik, ezért rendszeresen átvizsgálták irodáikat lehallgatókészülékeket keresve. A belső terekben nem is engedték gtelefonok használatát.
Gutman elmondása szerint főként nemzeti ünnepek idején van konjunktúrája a titkosszolgálati munkának, amikor a követségek diplomáciai fogadásokat tartanak: az ilyenkor felbukkanó attasék például többnyire ügynökök.
Ami az orosz aktivitást illeti, már egy 2011-es magyar tanulmány felhívta a figyelmet arra: a NATO-ra „az Orosz Föderáció a mai napig ha nem is ellenséges, de legalábbis fenyegetést jelentő tényezőként tekint”, így „nem meglepő, hogy a szövetség első helyen szerepel az Orosz Föderációra leselkedő katonai veszélyforrások között. „
„Orosz oldalról teljesen ésszerű, és az állam hatékony működése szempontjából szükséges a NATO-tagországokban hírszerzési tevékenységet folytatni, és ez alól Magyarország sem kivétel. Az pedig kifejezetten hiba volna részükről, ha Közép- és Kelet-Európában nem próbálnának meg a helyi elit körében a szovjet időkből származó kapcsolatrendszerre építeni. A hazánk iránt megnyilvánuló külföldi hírszerzési érdeklődéssel együtt kell élni, ezen változtatni nem lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna helye fokozott körültekintésnek és óvatosságnak” – állapította meg a tanulmány.