Amerika záros határidőn belül otthagyja Szíriát, de sem a kurdok védelme, sem az IS újraszerveződésének megállítása nem megoldott.
Mint arról beszámoltunk, az amerikai hadsereg arra készül, hogy április végére teljesen kivonul Szíriából. A The Wall Street Journal ugyanis – jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva – arról írt: ha Washington menetközben nem változtat a tervein, a Pentagon március közepére már kivonja a Szíriában állomásozó kétezer amerikai katona többségét, és a teljes csapatkivonás április végéig mindenképpen befejeződik.
A lap úgy tudja, hogy az Egyesült Államok a héten, az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet ellen harcoló koalíció washingtoni tanácskozásán már el is kezdte tájékoztatni európai szövetségeseit a szíriai kivonulásról. Donald Trump a tanácskozáson közölte,
valószínűleg a jövő héten bejelenti, hogy az IS által kalifátusnak nevezett terület száz százalékát felszabadították.
Ez azonban, akárcsak a lépés szokatlanul rövid távú időzítése, számos problémát és kérdést vet fel. Emlékezetes, hogy tavaly év végén a csapatkivonásról szóló döntés miatt mondott le posztjáról Jim Mattis védelmi miniszter, de ellenezte a döntést Trump nemzetbiztonsági stábja is.
Dany Yatom, a Moszad volt vezetője veszélyesnek tartja az amerikai lépést:
Természetesen nehezen vitatható az elnök azon meglátása, hogy Amerika és a terrorellenes koalíció többi tagja (köztük főként a kurdok) az érintett területeket „Irakban és Szíriában már megszabadították a terroristáktól”, azért az kétséges, hogy Trump valóban a volt kalifátus területének „100 százalékos visszavételét” jelentheti-e be.
Majd „ügyelnek” a kurdokra
Közvetlenül Trump felszólalása előtt ugyanis nem más, mint Pompeo külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy az Iszlám Állam „változatlanul veszélyes fenyegetést” jelent, a terrorszervezet „egyre inkább decentralizált, és a harcmodora is változik.” Arról már nem is beszélve, hogy ha kivonulnak az amerikai csapatok Szíriából, akkor ki segíti majd a kurdokat többfrontos harcukban? Ők attól félnek, hogy az amerikai lépés nyomán Ankara ismét katonai offenzívát indíthat ellenük.
Törökország ugyanis nem a szíriai, iraki terrorszervezeteket támadja a térségben, hanem az iszlamista terror ellen legkövetkezetesebben harcoló kurd szervezeteket. Joseph Votel tábornok, a Közel-Keletért felelős amerikai Középső Parancsnokság vezetője néhány napja viszonylag röviden elintézte a kurd kérdést: mint közölte, „az elnök döntést hozott, mi pedig végrehajtjuk ezt”, és
ügyelnek majd szíriai kurd szövetségeseik megóvására is.
Votel is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a várható kivonulás után mind Szíriában, mind Irakban számolni kell az Iszlám Állam tartós fenyegetésével. Ugyanezt támasztotta alá az amerikai védelmi minisztérium főfelügyelői hivatalának hétfőn közzétett jelentése is, amely szerint az IS terroristái Szíriában 6-12 hónapon belül újra erőre kaphatnak, hiszen változatlanul jelentős támogatást kapnak külföldről, és továbbra is külföldi terroristák tucatjait vonzzák mind Szíriába, mind Irakba.
És mi lesz Izraellel?
Izrael visszafogottan, de határozottan reagált Trump tavaly év végi bejelentésére. „Izrael fokozni fogja erőfeszítéseit Irán szíriai térnyerése ellen az amerikai kivonulás után” – közölte Benjámin Netanjahu. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael „ezentúl is nagyon erőteljesen fog fellépni Irán próbálkozásai ellen, hogy megerősödjön Szíriában”, és közölte azt is: ezzel egy időben Izrael amerikai támogatással továbbra is szemben áll Libanonban a Hezbollah síita milíciáival.
Pompeo külügyminiszter január elején mindenesetre arról biztosította Netanjahu miniszterelnököt, hogy a tervezett szíriai csapatkivonás semmiben sem változtat Washington elköteleződésén a zsidó állam iránt. Tovább folytatódik az IS elleni harc, az iráni agresszió megfékezése sem áll le, és Izrael védelme ugyanúgy folytatódik, mint korábban – jelentette ki Pompeo Jeruzsálemben. Netanjahu egyébként fokozatos csapatkivonást tanácsolt Amerikának.
Izraeli szakértők is óva intettek egy elhamarkodott csapatkivonástól (lásd a titkosszolgálat volt vezetőjének fenti nyilatkozatát), emlékeztetve a túl korai iraki csapatkivonásra, amely káoszba süllyesztette Irakot, ráadásul a lépés arra bátoríthatja Iránt (és persze a vele szövetséges oroszokat), hogy erősítse jelenlétét a térségben. Nem véletlen, hogy iráni vezetők az elmúlt napokban közölték:
az amerikaiaknak azért kell elhagyniuk Szíriát, mert Szíria „elsődleges fontosságú” az iráni külpolitika számára.
„Ha akarják, ha nem, az amerikaiaknak el kell hagyniuk Szíriát” – hangsúlyozta Ali Akbar Velajati, az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei tanácsadója. Az az Irán vindikálja magának tehát Szíriát, amely az elmúlt években a nemzetközi közösség tiltakozását figyelmen kívül hagyva folytatta rakétáinak fejlesztését, és épp a minap jelentette be, hogy 300 kilométer fölé terjesztené ki föld-víz rakétáinak hatótávolságát.
Még az Iránnal hangsúlyosan jó kapcsolatokat ápolni akaró EU is „mélységes aggodalmának” adott hangot az iráni ballisztikusrakéta-tesztek miatt, és felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel a bizalmat aláásó és a térséget destabilizáló tevékenységével.