Az elmúlt két évben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) több mint 9 ezer embernek adott tartózkodási engedélyt „egyéb célból”. Ebbe a kategóriába elvileg sok minden beleférhet az ingatlanvásárlástól a nyelvtanuláson át a családfakutatásig. A hivatal ugyanakkor azt állítja, nincsenek statisztikai adataik arról, hogy konkrétan milyen indokokra hivatkozva kaptak ezek a jelentkezők magyar papírokat — írja a Direkt36 portál.
A cikk a 2017-ben lezárult kormányzati kötvényprogram utáni statisztikáknak jár utána. Míg 2017-ben 3700, addig 2018-ban már több mint ötezer külföldi szerzett„egyéb célból” tartózkodási engedélyt.
Míg a korábbi kötvényprogramban részt vevők összesen nagyjából 100 millió forintból tudták kihozni a letelepedési engedélyt, az egyéb típusú tartózkodási engedélyért mindössze 18 ezer forintos ügyintézési díjat kell fizetni a BMH-nak. Ezzel munkát nem lehet vállalni, és csak határozott idejű tartózkodásra jogosít. A kötvényes papírokhoz hasonlóan az egyéb típusú tartózkodási engedéllyel szintén szabadon lehet utazni a Schengen zóna területén.
A Direk36 a BMH-tól megszerzett adatokra hivatkozva úgy számolja, hogy tavaly a legtöbben Iránból szereztek tartózkodási engedélyt „egyéb indokkal” (1223 fő), őket követték a kínaiak (881 fő), amerikaiak (716) és oroszok (460). Mivel a kérelmezők családtagjai is igényelhetnek magyar papírokat, a teljes létszám akár magasabb is lehet. A BMH arról azonban nem vezet nyilvántartást, hogy a kötvényvásárlás nélkül tartózkodási engedélyt kapó külföldi mellett hány családtag igényelt magyar papírokat.
„Egyéb indok” lehet például az ingatlanvásárlás. A Direkt36 szerint röviddel a 2018-as választások után Kínában és Vietnámban jelentek meg hirdetések, amelyek szerint a kötvényprogram lezárása után egy új, ingatlanalapú bevándorlási program indul Magyarországon. Az ingatlanalapú bevándorlás ügyintézését is több tízezer eurós díj fejében vállalták, és ingatlanvásárláért cserébe pedig egyéb típusú tartózkodási engedélyt ígértek a külföldieknek.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban akkor azt közölte, hogy a „program egyszerűen hazugság”, és a hirdetések sajtónyilvánosságra kerülése után a hirdető cégek törölték reklámjaikat.