Azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti migrációs konferencián.
A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani
– jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő közölte, hogy Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy „a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide”.
Emellett még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz
– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
Az Európai Unió jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért szerinte – egyetértve Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel – „bele kell nyúlni a rendszerbe”, az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére.
Nicolas Sarkozy arra is kitért, hogy nem lehet folytatni a „szociális turizmust” Európában, a külföldiekre vonatkozó szabályokat harmonizálni kell, hogy ne az alapján válasszanak új hazát az emberek, hogy hol a legkedvezőbbek a segélyek. Túl sok mindennel foglalkozik az EU, egyes témaköröket vissza kell adni a nemzetállamoknak, így sokszínű, de működőképes lesz Európa.
Megjegyezte, hogy nem akar Brüsszeltől leckét kapni, de ő maga sem ad leckét másoknak. A volt francia elnök úgy fogalmazott,
Magyarország „édesapám országa”, nagy történelme van, bátor nemzet, mélységesen európai ország az értékeinél, a kultúrájánál és a történelménél fogva, továbbá demokratikus ország. Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel
– tette hozzá, a Fidesz 2010-es, 2014-es és 2018-as parlamenti választási győzelmére utalva.
A miniszterelnök szerint míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és „minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek”. Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett
– mondta, de hozzáfűzte azt is, hogy ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.
Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt. A hadseregről külön megjegyezte, hogy
bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű, „ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben”.
„Sem Magyarország, sem a politikai vezetői – ideértve engem is – nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”
Van elég munka Magyarországon, a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.
A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek. Így az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, „a teljes európai soft power megtámadja”.
A kormányfő becslése szerint Európai nyugati felén e „soft power”, vagyis a politika körüli világ – például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média – 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni. Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel „ez a 85 százalék” kicsi darabokra tépi szét
– fogalmazott, majd megjegyezte Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el.
„Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (…) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem”
– mondta.
Annak dacára, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt.
Magyarországnak ezért kulcskérdés – folytatta -, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország.
„Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.