Egyre élesebb feszültség bontakozik ki Donald Trump amerikai elnök gázai béketerve körül. A Béketanács egyik vezető tanácsadója szerint nemcsak a Hamász, hanem az izraeli kormány is felelős azért, hogy a terrorszervezet lefegyverzésének folyamata hónapok óta nem kezdődött meg. Josh Gruenbaum a The Jerusalem Postnak adott interjúban azt állította, hogy Benjamin Netanjahu kormánya két alapvető intézkedést sem hajlandó jóváhagyni, amelyek nélkül a nemzetközi biztonsági erők nem kezdhetik meg működésüket a Gázai övezetben.
Komoly nézeteltérés alakult ki Donald Trump amerikai elnök Béketanácsa (Board of Peace) és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya között a Hamász lefegyverzésének ügyében. A The Jerusalem Postnak nyilatkozó Josh Gruenbaum, a Béketanács vezető tanácsadója szerint az izraeli vezetés hónapok óta akadályozza azoknak a lépéseknek a végrehajtását, amelyek lehetővé tennék a Gázai övezet demilitarizálásának megkezdését. Gruenbaum korábban a Fehér Házban dolgozott, és szorosan együttműködött Steve Witkoff-fal, valamint Jared Kushnerrel, Trump közel-keleti diplomáciai kezdeményezéseinek meghatározó szereplőivel.
A Béketanács 2026 júliusában egy 15 pontos keretmegállapodást kötött a Hamásszal, amely a terrorszervezet és más gázai fegyveres csoportok lefegyverzését célozza. A dokumentum Trump 2025 októberében bemutatott, 20 pontos gázai béketervének része, amelyet Izrael is elfogadott. Az amerikai elnök akkor a tartós biztonság és béke felé tett jelentős lépésként méltatta a megállapodást.
A lefegyverzési folyamat azonban azóta sem indult meg érdemben, és a Béketanács vezetői egyre türelmetlenebbek.
„Netanjahu mintha a harmadik lehetőséget választaná: sehogy”
Gruenbaum szokatlanul éles szavakkal bírálta az izraeli miniszterelnököt.
„Trump elnök világosan megmondta a Hamásznak, hogy vagy könnyű úton, vagy nehéz úton fogja letenni a fegyvert. A problémánk az, hogy Netanjahu miniszterelnök láthatóan egy harmadik lehetőséget választ: sehogy. Úgy tűnik, megelégszik azzal, hogy visszatérjen az október 6-i politikához” – fogalmazott.
A tanácsadó ezzel arra utalt, hogy szerinte az izraeli kormány ismét a Hamász katonai képességeinek folyamatos gyengítésére és a fenyegetés kezelésére összpontosít, ahelyett hogy kipróbálná a szervezet teljes lefegyverzését célzó diplomáciai megoldást. Izrael az elmúlt hetekben fokozta a Hamász vezetői és az október 7-i terrortámadásban részt vevő terroristák elleni célzott műveleteket. A Béketanács álláspontja szerint azonban ezek a katonai akciók önmagukban nem helyettesítik a Gázai övezet hosszú távú demilitarizálását.
Gruenbaum azt is kifogásolta, hogy izraeli tisztviselők az elmúlt hetekben szerinte valótlan állításokat terjesztettek a Béketanács terveiről.
Határozottan visszautasította azt a vádat, hogy a testület már a Hamász lefegyverzése előtt megkezdené Gáza újjáépítését, vagy az izraeli hadsereg kivonását követelné a térség egyes részeiről.
Nem lesz újjáépítés és izraeli kivonulás a Hamász lefegyverzése előtt
„A jelenlegi izraeli kormány pontosan tudja, és ezt teljesen világossá tettük számára, hogy az újjáépítés nem kezdődhet meg addig, amíg a demilitarizálást nem igazolták” – hangsúlyozta Gruenbaum. Mint mondta, alapvető különbség van aközött, hogy humanitárius segélyeket juttatnak be a Gázai övezetbe a téli hónapokban a civil lakosság életben maradásának biztosítására, illetve aközött, hogy állandó lakóépületeket és más tartós infrastruktúrát létesítenek. A Béketanács az előbbit támogatja, és ennek érdekében együttműködést vár az izraeli kormánytól és a COGAT-tól, az izraeli védelmi minisztérium palesztin területekkel foglalkozó koordinációs szervezetétől.
A tanácsadó azt az izraeli állítást is cáfolta, hogy a Béketanács a Hamász lefegyverzése előtt követelné az izraeli erők kivonását.
Állítása szerint a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az izraeli csapatok kivonására csak a terrorszervezet teljes lefegyverzését követően kerülhet sor.
A Béketanács tehát saját értelmezése szerint olyan folyamatot javasol, amelynek első lépései nem igényelnek biztonsági engedményeket Izraeltől.
Két izraeli döntésen múlhat a lefegyverzés megkezdése
Gruenbaum szerint a folyamat elindításához két konkrét izraeli intézkedésre lenne szükség. Elsőként Izraelnek alá kellene írnia a nemzetközi stabilizációs erők jogállását szabályozó, úgynevezett SOFA-megállapodást, amely lehetővé tenné a többnemzetiségű katonai erő működését a Gázai övezetben. Másodszor engedélyeznie kellene, hogy a felállítandó helyi palesztin rendőri erő tagjai elhagyják a térséget a szükséges kiképzés elvégzésére. A tanácsadó szerint az érintett palesztinokat az izraeli hatóságok már korábban biztonsági szempontból ellenőrizték és jóváhagyták.
„Ha az izraeli közvélemény szeretné tudni, miért nem kezdődött még meg a Hamász demilitarizálása, akkor a saját kormányát kellene megkérdeznie” – jelentette ki Gruenbaum.
Hozzátette, hogy a nemzetközi stabilizációs erők és a helyi rendőrség nélkül a lefegyverzési terv végrehajtása nem lehetséges.
„Ez a lefegyverzési terv alapja. Enélkül a Hamász szóbeli beleegyezése puszta ígéret marad” – fogalmazott. A Béketanács szerint Izrael egyelőre egyik szükséges intézkedést sem hajtotta végre, és Netanjahu nem adott kielégítő magyarázatot arra, miért utasítja el azokat a lépéseket, amelyekre az amerikai elnökkel kötött megállapodásban korábban kötelezettséget vállalt.
„Ha Izrael nem akarja a Béketanácsot, mondja meg Trumpnak”
A Béketanács vezetői hangsúlyozzák, hogy nem tekintik megbízható partnernek a Hamászt, és tisztában vannak azzal, hogy a terrorszervezet ígéretei önmagukban nem jelentenek garanciát a lefegyverzésre. Álláspontjuk szerint azonban éppen ezért lenne szükség a nemzetközi erők felállítására és a megállapodás gyakorlati kipróbálására. Amíg Gáza nem válik fegyvermentessé, addig sem az újjáépítés, sem az izraeli hadsereg kivonása nem kezdődhet meg. Trump korábban világossá tette, hogy amennyiben a Hamász önként nem adja át fegyvereit, más eszközökkel kell kikényszeríteni a lefegyverzését.
A diplomáciai megoldás kipróbálását egyébként Ron Dermer korábbi izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter, Netanjahu közeli bizalmasa is támogatta. Dermer egy novemberi interjúban arról beszélt, hogy a Hamász számára először lehetőséget kell adni a békés lefegyverzésre, mielőtt Izrael újabb katonai művelet mellett döntene.
Gruenbaum végül nyílt figyelmeztetést intézett az izraeli vezetéshez. „Ha Izrael nem akarja, hogy a Béketanács működjön, egyszerűen mondja meg Trump elnöknek. Mi félreállunk, és átadjuk a helyet más szervezeteknek, például az ENSZ-nek, az UNRWA-nak vagy a Palesztin Hatóságnak, hogy végezzék el a feladatot” – fogalmazott.











