Bennett a Likuddal tárgyal, de megakadályozná Netanjahu visszatérését

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Egyre élesebb politikai küzdelem bontakozik ki Izraelben az új kormány megalakításáért. Naftali Bennett volt miniszterelnök megerősítette, hogy pártja továbbra is tárgyal a Likuddal, ugyanakkor kategorikusan kizárta, hogy Benjamin Netanjahu vezetésével lépjen koalícióra. A kormányalakítással megbízott Gadi Eisenkot eközben ultimátumot adott a politikai szereplőknek: ha december 6-ig nem sikerül megállapodni egy szélesebb koalícióról, kisebbségi kormányt alakít.

Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök, a B’Yachad párt elnöke szombaton felszólította a Gadi Eisenkot vezette politikai tömböt, hogy tegyen meg mindent egy széles körű, cionista egységkormány létrehozásáért.

Bennett egyúttal megerősítette, hogy pártja továbbra is tárgyal Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártjával, ugyanakkor világossá tette: semmilyen körülmények között nem hajlandó olyan kormányban részt venni, amelyet Netanjahu vezet.

„Úgy gondolom, hogy céljaink elérésének legjobb módja egy cionista egységkormány létrehozása” – jelentette ki Bennett, aki szerint az általa kezdeményezett tárgyalások hamar megmutatják majd, hogy a Likud valóban érdekelt-e a nemzeti egység megteremtésében, vagy csupán az időt próbálja húzni. „Nagyon gyorsan kiderül majd, hogy a Likud valóban egységet akar-e, vagy csak Gadi mandátumából hátralévő 29 napot szeretné elpazarolni” – fogalmazott a volt kormányfő.

Bennett hangsúlyozta, hogy politikai célja egyértelmű: megakadályozni Netanjahu újabb miniszterelnöki ciklusát, miközben biztosítani kívánja, hogy Izrael stabil, működőképes kormányt kapjon. „Elkötelezett vagyok amellett, hogy Netanjahu ne legyen Izrael következő miniszterelnöke. Pártom semmilyen körülmények között nem csatlakozik hozzá vagy a politikai tömbjéhez” – jelentette ki. Hozzátette, hogy pártja az Eisenkot vezette tömbbel kíván kormányt alakítani, amely szerinte képes lenne kivezetni Izraelt a jelenlegi politikai válságból. „A káoszból a hatékony kormányzás felé vezetjük az országot, és megmentjük Izraelt attól a frontális ütközéstől, amely felé jelenleg teljes sebességgel haladunk” – fogalmazott.

Bennett három feltételt szabott az új kormány megalakításához

A volt miniszterelnök három alapvető követelést fogalmazott meg, amelyek szerinte elengedhetetlenek egy új izraeli kormány létrehozásához. Elsőként egy állami vizsgálóbizottság felállítását sürgette, amelynek feladata a 2023. október 7-i Hamász-mészárlás és az ahhoz vezető biztonsági, katonai és politikai mulasztások kivizsgálása lenne. A testület létrehozása régóta az izraeli belpolitika egyik legvitatottabb kérdése, amelynek megítélése élesen megosztja a politikai szereplőket.

Bennett második követelése, hogy a miniszterelnöki tisztség betöltését legfeljebb nyolc évben korlátozzák. A javaslat különösen érzékenyen érinti Netanjahut, aki több különálló ciklusban, összességében minden korábbi izraeli kormányfőnél hosszabb ideig vezette az országot. A volt miniszterelnök harmadik feltétele a gazdasági ösztönzőrendszer átalakítása: szerinte az állami támogatásoknak és kedvezményeknek elsősorban az izraeli hadsereg tartalékos szolgálatát teljesítő állampolgárokat kellene segíteniük, nem pedig azokat, akik elkerülik a katonai szolgálatot.

Ez utóbbi követelés közvetlenül kapcsolódik az izraeli belpolitika egyik legkényesebb kérdéséhez, az ultraortodox közösség katonai szolgálatának ügyéhez.

A háredi pártok hagyományosan ragaszkodnak ahhoz, hogy a vallási tanulmányokat folytató jesivanövendékek számára biztosítsák a katonai szolgálat alóli mentesség lehetőségét, miközben a hadsereg és a tartalékos állomány terhelése a háborús években jelentősen megnövekedett. Bennett javaslata ezért komoly akadályt jelenthet egy olyan széles koalíció létrehozásában, amelyben az ultraortodox pártok is részt vennének.

Eisenkot december 6-ig adott határidőt: kisebbségi kormány is jöhet

Miközben Bennett a Likuddal folytatott egyeztetések lehetőségét hangsúlyozza, Gadi Eisenkot, a Jashar párt vezetője és a kormányalakítással megbízott politikus egyre határozottabban sürgeti a tárgyalások lezárását. Eisenkot pénteken közölte, hogy nem kívánja a végsőkig elhúzni a koalíciós egyeztetéseket, és ha nem sikerül szélesebb parlamenti többséget kialakítania, kész kisebbségi kormányt alakítani.

„Minden félnek meg kell értenie, hogy nem áll szándékomban elhúzni ezt a folyamatot. Tudniuk kell, hogy a megfelelő pillanatban egy új és jó kormányt fogok a Kneszet elé terjeszteni jóváhagyásra, az én vezetésem alatt” – írta Eisenkot az X közösségi oldalon, még a szombat beállta előtt. Hangsúlyozta, hogy kijelentése nem pusztán tárgyalási taktika, hanem határozott politikai döntés. „Ez nem a tárgyalások során alkalmazott fenyegetés. Ezt a döntést a rám háruló felelősség és a jelenlegi rendkívüli helyzetben betöltött szerepem tudatában hoztam meg” – fogalmazott.

Eisenkot szerint a december 6-i határidőig még két fontos tárgyalási irány maradt nyitva: az ultraortodox pártokkal való megállapodás és a Likuddal létrehozandó egységkormány lehetősége.

A háredi pártokkal folytatott egyeztetésekről elmondta, hogy komoly tárgyalások zajlanak olyan megoldások kidolgozásáról, amelyek egyszerre erősíthetik az izraeli hadsereget, kielégíthetik az ország biztonsági szükségleteit, és megőrizhetik a Tórát tanulmányozók sajátos társadalmi helyzetét. „Komoly megbeszéléseket folytatunk annak érdekében, hogy olyan megoldásokat és formulákat találjunk, amelyek erősítik az IDF-et, megfelelnek a biztonsági igényeknek, és megőrzik a Tóra-tudósok státuszát, ahogyan azt a választási kampány során megígértük” – jelentette ki.

A Likudon múlhat az új izraeli kormány sorsa

A Likuddal folytatott egyeztetésekről Eisenkot már jóval kritikusabban nyilatkozott. Állítása szerint pártja őszinte és komoly erőfeszítéseket tesz egy nemzeti egységkormány létrehozására, a Likud részéről azonban jelentős különbséget tapasztalnak a nyilvános kijelentések és a tényleges tárgyalási szándék között. A kormányalakítással megbízott politikus szerint a Likud retorikája és konkrét lépései között továbbra is széles szakadék húzódik.

A jelenlegi helyzet különös politikai ellentmondása, hogy Bennett és Eisenkot egyaránt nyitva hagyja a Likuddal való együttműködés lehetőségét, miközben Bennett személyesen Netanjahu visszatérését tekinti az egyik legfontosabb elkerülendő forgatókönyvnek.

Ez a gyakorlatban olyan egységkormány lehetőségét veti fel, amelyben a Likud részt venne, de nem Netanjahu vezetésével. Hogy erre a párt hajlandó lenne-e, egyelőre nem világos.

Eisenkot számára ugyanakkor az idő egyre sürgetőbb tényező. A Jichák Herzog államelnöktől kapott kormányalakítási megbízatás határideje közeledik, és a politikus világossá tette, hogy nem kívánja a végtelenségig folytatni az egyeztetéseket. Amennyiben december 6-ig nem sikerül megállapodnia a Likuddal vagy a háredi pártokkal, megpróbálhat kisebbségi kormányt alakítani, amelynek hivatalba lépéséhez és fennmaradásához azonban megfelelő parlamenti támogatást kell biztosítania.

A következő két hét így döntő jelentőségű lehet Izrael politikai jövője szempontjából: eldőlhet, hogy létrejön-e egy széles, Netanjahu nélküli nemzeti egységkormány, vagy Eisenkot egy jóval törékenyebb parlamenti konstrukcióval próbálja átvenni az ország irányítását.