Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindent megtesz, hogy megakadályozza a Gadi Eisenkot vezette kormány megalakulását. A kulcs az ultraortodox pártok kezében van, amelyek azonban egyre türelmetlenebbek a jesivanövendékek katonai szolgálata körüli válság miatt. Netanjahu számára a legnagyobb probléma, hogy miközben sikerülhet megakadályoznia riválisa kormányalakítását, saját parlamenti többsége továbbra sincs.
Az izraeli kormányalakítási tárgyalások egyik legfontosabb kérdése jelenleg az, hogy a két ultraortodox párt, az Egyesült Tóra Judaizmus (UTJ) és a Sász hajlandó-e csatlakozni Gadi Eisenkot leendő koalíciójához. Benjamin Netanjahu miniszterelnök igyekszik meggyőzni hagyományos szövetségeseit, hogy ne támogassák a kormányváltást, ám politikai stratégiájának van egy alapvető gyengesége:
attól, hogy Eisenkot nem tud kormányt alakítani, még Netanjahunak sem lesz meg a szükséges 61 parlamenti mandátuma.
A miniszterelnök számára jelenleg a nemzeti egységkormány jelenthetné a legkézenfekvőbb kiutat, ennek azonban kevés a realitása. Eisenkot, a Jásár párt elnöke korábban egyértelműen kijelentette, hogy nem kíván Netanjahuval közös kormányban részt venni. Ráadásul mindketten a miniszterelnöki tisztségre tartanak igényt, így még egy esetleges rotációs megállapodás is komoly politikai akadályokba ütközne.
NeokohnAz ultraortodox pártok két rossz lehetőség között őrlődnek
Ultraortodox politikai források szerint a vallásos pártok vezetésében már az a lehetőség is felmerült, hogy közösen gyakoroljanak nyomást Netanjahura és Eisenkotra egy nemzeti egységkormány létrehozása érdekében.
Egy ilyen megállapodás lehetőséget teremthetne a jesivanövendékek katonai szolgálatának rendezésére, a vallási intézmények költségvetési támogatásának biztosítására, és elkerülhetővé válna egy újabb előrehozott választás.
Az ultraortodox pártok ugyanis attól tartanak, hogy egy újabb választás hónapokkal meghosszabbítaná a jelenlegi bizonytalanságot. A jesivanövendékek katonai szolgálat alóli mentességének jogi helyzete továbbra is rendezetlen, a behívások és a szolgálatot elmulasztók elleni intézkedések pedig komoly feszültséget okoznak a közösségen belül. Mindeközben a jesivák finanszírozásának kérdésében sincs megnyugtató megoldás.
A katonai behívások körüli vita a kormányalakítási tárgyalásokra is hatással van. A jobboldali politikai tábor egyes vezetői azt állítják, hogy az izraeli hadsereg az utóbbi időben szándékosan visszafogta a behívást elmulasztó ultraortodox fiatalok letartóztatását, nehogy veszélyeztesse Eisenkot kormányalakítási esélyeit. Az állítást azonban egyelőre nem támasztották alá független bizonyítékok.
NeokohnA Sász döntése lehet a kulcs
Az Eisenkot vezette koalíció létrehozását célzó tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést. Az Egyesült Tóra Judaizmus nem szívesen lépne be egy olyan kormányba, amelynek egyetlen ultraortodox pártja lenne, miközben a Sász elnöke, Árje Deri még nem döntötte el, hogy csatlakozik-e az új politikai szövetséghez. Eisenkot és munkatársai azt szeretnék elérni, hogy először az UTJ-vel sikerüljön megállapodniuk, miközben a Ráám arab párt esetleges tartózkodása megkönnyíthetné az új kormány parlamenti jóváhagyását. A Sászt egy későbbi szakaszban vonnák be a koalícióba. Avigdor Liberman ugyanakkor azt szeretné, ha Deri pártja már a kezdetektől része lenne a megállapodásnak.
Az UTJ vezetői attól tartanak, hogy a világi és liberális koalíciós partnerek idővel olyan törvényeket kezdeményeznének, amelyek ellentétesek az ultraortodox közösség érdekeivel. Különösen a katonai szolgálatról szóló törvény, valamint az állam és a vallás kapcsolatát érintő jogszabályok jelentenek érzékeny kérdést.
Ha az UTJ egyedüli ultraortodox pártként csatlakozna Eisenkot kormányához, jóval nehezebben tudná kikényszeríteni a koalíciós megállapodásban vállalt ígéretek teljesítését. A Sász részvétele viszont megerősíthetné a vallásos pártok érdekérvényesítő képességét, és lehetőséget adna arra, hogy közösen akadályozzák meg a számukra elfogadhatatlan törvényhozási kezdeményezéseket.
Netanjahu nyeri az időhúzást, de nem a kormányalakítást
Az ultraortodox pártok bizonytalansága jelenleg Netanjahunak kedvez. Minden egyes nappal, amellyel az UTJ és a Sász elhalasztja döntését, nehezebbé válik Eisenkot számára a kormányalakítás, a miniszterelnök pedig újabb lehetőséget kap hagyományos szövetségesei meggyőzésére.
A késlekedés azonban nem oldja meg Netanjahu legfontosabb problémáját: továbbra sem rendelkezik olyan parlamenti többséggel, amelyre új kormányt építhetne. Ha Eisenkotnak nem sikerül megnyernie az ultraortodox pártok támogatását, és a két politikus között sem jön létre egységkormányról szóló megállapodás, Izrael könnyen újabb elhúzódó politikai válságba, végső soron pedig ismételt választásokba sodródhat.
Neokohn
