Mintegy 550 ezer ember vonult utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése és az iskolák rossz állapota miatt. A békés menetek mellett több városban összecsapások, gyújtogatások és fosztogatások történtek; a belügyminiszter szerint mintegy 400 embert vettek őrizetbe. Sokan az ellenőrizetlen bevándorlás eredményét látják a zavargásokban, miközben a rendbontók jó része palesztin zászlókkal és fejkendőkkel vonul.
A franciaországi demonstrációkhoz diákok, szakszervezetek és a 2018-as sárgamellényes mozgalom támogatói is csatlakoztak. A tiltakozók az emelkedő benzin-, energia- és élelmiszerárak, a közszolgáltatások romló színvonala, valamint az iskolai körülmények miatt vonultak utcára.
A francia belügyminisztérium szerint országszerte 110 menetben mintegy 550 ezren vettek részt. A szervezők, köztük a CGT szakszervezet és diákcsoportok, 800 ezerre becsülték a résztvevők számát. A CGT magasabb béreket és nyugdíjakat, alacsonyabb árakat és a közszolgáltatások védelmét követelte.
A megmozdulások egy része békésen zajlott, több helyszínen azonban erőszakos csoportok csaptak össze a rendőrökkel, illetve középületeket és üzleteket támadtak meg.
Laurent Nuñez belügyminiszter a rendbontókat „rendkívül erőszakos, radikális szélsőbaloldali csoportoknak” nevezte, akik szerinte szándékosan keresték az összecsapást. Azt mondta, a fosztogatók is csatlakoztak hozzájuk, és az őrizetbe vettek többsége felnőtt volt.
Párizsban autók égtek, Limoges-ban a városházát gyújtották fel
Párizsban a rendőrség könnygázzal és vízágyúval próbálta visszaszorítani a kapucnis, maszkos csoportokat, amelyek petárdákat, térköveket és más tárgyakat dobáltak az egyenruhások felé. Az AP tudósítói sűrű, fekete füstöt láttak égő autók, kerékpárok és szemetesek fölött; több üzletet is kifosztottak. A rendőrség kérésére számos metróállomást lezártak, köztük a Champs-Élysées és a kormányzati épületek környékén találhatókat.
A fővárosban eközben békés menet is haladt Párizs északnyugati része felé: a résztvevők a francia himnuszt énekelték, zászlókat lengettek, néhányan trombitán és hegedűn játszottak.
Lyonban, ahol mintegy húszezren vonultak fel, tűz ütött ki a turisztikai hivatal épületében. Marseille-ben üzletekben és egy önkormányzati rendőrőrsön keletkeztek károk, a tüntetők pedig rövid időre bejutottak a városháza előcsarnokába. Bordeaux-ban, Lille-ben, Calais-ban és Brestben szintén helyi kormányzati, illetve rendőrségi épületeket támadtak meg vagy próbáltak feltörni. Limoges városházája lángba borult; a tűz szombat este még tombolt az épületben.
Macron büntetést ígért, Mélenchon is felvonult
Emmanuel Macron elnök közölte: a rongálásért, középületek és üzletek megtámadásáért, valamint fosztogatásért felelős személyeket bíróság elé állítják. Hozzátette, hogy a békés tüntetők követeléseit nem szabad összekeverni azokkal, akik erőszakkal akadályozzák meg a véleménynyilvánítást.
Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali elnökjelölt és a diákmozgalom támogatója részt vett a párizsi felvonuláson. A tiltakozásra a sárgamellényes mozgalmat idéző, közösségi médiában terjedő felhívások is mozgósították az embereket.
A rendőri fellépés szintén vitákat váltott ki. Saint-Étienne-ben egy fiatal tüntető súlyosan megsérült, és elveszítette az egyik kezét. Nuñez vizsgálatot jelentett be, de nem erősítette meg azt a sajtóértesülést, hogy a sérülést rendőrségi gránát okozta. Az eset néhány héttel azután történt, hogy Lens városában egy 15 éves diák szintén elveszítette a kezét egy rendőrségi eszköz miatt; ezt követően a belügyminiszter felfüggesztette az adott típusú gránát használatát a középiskolás tüntetők ellen.
