Miközben három évvel a 2023. október 7-i iszlamista invázió és mészárlás után Izraelben egyre nő a nyomás, hogy a gyanúsítottakat bíróság elé állítsák, Izrael igyekszik leküzdeni azokat a késedelmeket, amelyek eddig megakadályozták a régóta várt tárgyalások megkezdését.
Simcha Rothman, a Knesszet igazságügyi bizottságának elnöke szerdán egy parlamenti meghallgatáson felszólította a hatóságokat, hogy 2027 első felében hozzák ki az első vádiratokat az október 7-i támadásban való részvétellel gyanúsított palesztin terroristák ellen – írja az Algemeiner.
Rothman egyben sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az eljárást, hogy az áldozatok és az izraeli közvélemény láthassa, ahogy a felelősöket bíróság elé állítják.
Az év elején az izraeli kormány elfogadott egy törvényt, amely különleges katonai bíróságot hoz létre az október 7-i mészárlásban való részvétel gyanújába keveredett személyek büntetőeljárás alá vonására; a bíróságok felhatalmazást kaptak a halálbüntetés kiszabására és nyilvános tárgyalások lefolytatására egy jeruzsálemi katonai bíróságon – idézi fel az amerikai zsidó lap.
Mintegy 300 gyanúsított ellen emelhetnek vádat
Bár az ügyészek már október 7-én és az azt követő napokban megkezdték az elfogott palesztin foglyok kihallgatását, és a támadások után röviddel megkezdték a velük szembeni bizonyítékok gyűjtését, a bíróságon máig nem került sor a gyanúsítottak büntetőjogi felelősségre vonására.
Júniusban az izraeli hatóságok több mint 300 millió dolláros költségvetést hagytak jóvá a bíróságok számára, amelyek működéséhez egy külön bírósági komplexumra, ügyészségekre, valamint az Izraeli Védelmi Erők (IDF) parancsnoksági létesítményére lesz szükség a tárgyalások lebonyolításához.
Sajtóértesülések szerint körülbelül 300 palesztint tartanak fogva a szörnyűségekben való részvétel gyanúja miatt, bár a pontos szám továbbra is titkos.
Az izraeli jog szerint a bíróságok általában a rendes büntetőeljárásokban alkalmazott bizonyítási szabályokat fogják alkalmazni, de az új jogszabály lehetővé teszi a bírák számára, hogy szükség esetén eltérjenek ezektől a szabályoktól, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az eljárás tisztességességét.
Eddig lényegében semmilyen előrelépés nem történt
„Az államnak nagyon fontos küldetése van a meggyilkolt testvéreink vérének emlékére: gondoskodnia kell arról, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül” – mondta Rothman a parlamenti meghallgatáson.
„Az a feladat, amelyet az izraeli nép vállalt magára – mind katonai, mind jogi eszközökkel -, fontos az igazságosság érdekében, a jövő generációi számára, valamint az október 7-i események történetének megőrzése érdekében” -jelentette ki.
Egyes becslések szerint az első perben várhatóan csak 2030-ban születik ítélet, ami azt jelenti, hogy még ha az eljárás további késedelem nélkül halad is előre, évek telhetnek el, mire az első ítéletet kihirdetik.
A szerdai meghallgatás rávilágított az ügyészségi eljárást lassító számos akadályra, a személyzeti hiánytól kezdve a tárgyalások lebonyolításához szükséges létesítmények előkészítésének késedelméig – írja az Algemeiner.
A legfőbb akadályok között szerepelnek az Izraeli Börtönszolgálatnál tapasztalható finanszírozási és személyzeti késedelmek, valamint a katonai ügyészségi rendszerben tapasztalható létszámhiány. Mindent összevetve eddig gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt a perek megindítása felé, és egyre nagyobb a politikai és nyilvános nyomás a folyamat folytatása érdekében.
Fotó: Tomer Neuberg / Middle East Images via AFP
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt írta, és automatikus időzítéssel jelent meg.
