Javier Milei az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről intézett példátlanul kemény támadást maga a világszervezet ellen. Az argentin elnök szerint az ENSZ kudarcot vallott a terrorizmussal és a diktatúrákkal szemben, miközben Izraelt rendszeresen elítéli. A szervezet bürokráciáját „jó szándékú hivatalnokoknak álcázott, végzetesen arrogáns paraziták kasztjának” nevezte.
Javier Milei argentin elnök nem fogta vissza magát az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán: a New York-i világszervezet saját szónoki emelvényéről nevezte az ENSZ-t „haszontalan szervezetnek”,
és azzal vádolta, hogy eredeti küldetését feladva egy önmagát fenntartó nemzetközi bürokráciává változott.
A libertárius argentin elnök szerdai beszédéről részletesen beszámoló Fox News szerint Milei először még elismerően beszélt az ENSZ alapításakor megfogalmazott célokról. A konfliktusok békés rendezését, valamint az egyetemes szabadság és emberi méltóság előmozdítását „nemes szavaknak” nevezte. Ezután azonban éles fordulatot vett a beszéde. „Ma sajnálatos módon eljött az ideje annak, hogy elismerjük: a gyakorlatban ezt a szent szövetséget megszegték” – mondta Milei.
Az argentin elnök szerint az ENSZ „haszontalan szervezetté vált, amelynek egyetlen célja, hogy eltartsa a jó szándékú bürokratáknak álcázott, végzetesen arrogáns paraziták kasztját”.
Milei: Izraelt elítélik, az iszlamista terrorizmussal szemben hallgatnak
Milei kritikájának egyik központi eleme az volt, hogy szerinte az ENSZ nem teljesíti egyik legalapvetőbb feladatát:
nem képes megfelelően fellépni a diktatúrákkal, a terrorizmussal és az emberi jogok súlyos megsértőivel szemben.
„Azok, akiknek a kollektív biztonságot és az emberi jogokat kellett volna garantálniuk, kudarcot vallottak. Hagyták, hogy a káosz, az erőszak és a nemzetközi terrorizmus virágozzon” – fogalmazott az elnök a Fox News beszámolója szerint.
Milei külön kitért Izraelre is. Azzal vádolta az ENSZ-t, hogy miközben olyan diktatórikus rendszerekkel szemben sem lép fel kellő erővel, amelyek súlyosan korlátozzák az emberi jogokat, Izraelt rendszeresen elítéli.
Az argentin elnök szerint az emberi jogok állítólagos védelmezői „vérszomjas diktatúráknak és olyan rezsimeknek adtak menedéket, amelyek nőket köveznek meg az utcán”, miközben „rendszeresen Izrael ellen szavaztak, és hallgattak az iszlám terrorizmussal, valamint az afrikai keresztények elleni népirtással szemben”. Az Izrael melletti határozott kiállás nem új Mileinél. Az argentin elnök Donald Trump egyik legszorosabb latin-amerikai szövetségesének számít, és elnöksége alatt Buenos Aires látványosan szorosabbra fűzte kapcsolatait Jeruzsálemmel.
A Covid-korlátozásokat is keményen támadta
Milei az ENSZ-hez és a hozzá kapcsolódó nemzetközi intézményekhez kötődő Covid-politikát is élesen bírálta.
Állítása szerint a világjárvány alatt a nemzetközi szervezetek a tudományos bizonyítékok és a nemzeti szuverenitás elé helyezték magukat, és világszerte kikényszerített lezárási politikákat támogattak.
Milei ezt nem egyszerű szakpolitikai tévedésként értelmezte, hanem „tudománynak álcázott globális társadalmi kontrollkísérletnek” nevezte. Azt állította, hogy amikor az állam a közegészségügyre hivatkozva megfosztja polgárait a munkavégzés, az oktatás vagy akár attól a lehetőségtől, hogy elbúcsúzzanak halottaiktól, annak súlyos emberi következményei vannak.
Milei ezekre a következményekre a „népirtás” kifejezést használta.
Milei szerint az ENSZ és a hozzá kötődő intézmények alapvető problémája éppen az, hogy a kudarcok után sem változtatnak irányt.
„Valahányszor kudarcot vallottak, ahelyett, hogy felülvizsgálták volna a modellt vagy bocsánatot kértek volna, még inkább rákapcsoltak” – mondta.
Az elnök ebbe a folyamatba sorolta az általa „genderagendának”, „környezeti szélsőségességnek” és „ellenőrizetlen bevándorlásnak” nevezett politikákat is.
„Bürokratikus Leviatánt” építettek
Az argentin elnök szerint az ENSZ fokozatosan olyan nemzetközi bürokráciává vált, amely már nem csupán az államok közötti együttműködést segíti, hanem egyre inkább elő akarja írni, hogyan éljenek az egyes országok polgárai.
Milei ezt „bürokratikus Leviatánnak” nevezte.
Szerinte a kialakult rendszer „az anarchia és a zsarnokság különös keveréke”: tehetetlen azokkal szemben, akik megsértik a legalapvetőbb szabályokat – például diktatúrákkal és terrorszervezetekkel szemben –, miközben „orwelli ellenőrzést és előírásokat” kényszerít azokra a liberális demokráciákra, amelyek betartják a szabályokat. Milei végül Ludwig von Mises osztrák közgazdászra, a klasszikus liberalizmus és az osztrák közgazdasági iskola egyik meghatározó gondolkodójára hivatkozott:
„A jó emberek nem azon gondolkodnak, hogyan irányítsák embertársaik életét” – idézte Misest.
A Falkland-szigetek miatt is nekiment az ENSZ-nek
Milei ezután Argentína egyik legrégebbi külpolitikai vitáját, a Falkland-, Argentínában Malvin-szigeteknek nevezett szigetcsoport ügyét hozta fel példaként arra, hogy szerinte milyen nagy szakadék tátong az ENSZ deklarációi és tényleges ereje között.
Argentína magának követeli a jelenleg brit tengerentúli területként működő szigeteket, amelyekért 1982-ben háborút is vívott Nagy-Britanniával. A 74 napos konfliktus brit győzelemmel végződött. Az ENSZ hivatalosan egyik fél szuverenitási igényét sem ismeri el, és továbbra is kétoldalú tárgyalásokat sürget.
Milei szerint egy olyan szervezet, amelyet tagállamai területi szuverenitásának védelmére is létrehoztak, ebben az esetben „félrenézett”.
„Nincs hiány szavakból vagy határozatokból. Ami hiányzik, az a következmény” – mondta.
Az argentin elnök szerint egy olyan intézmény, amely nem képes elérni, hogy saját szavainak súlya legyen a való világban, végül a legfontosabbat veszíti el: a tekintélyét.






