„Egyre nagyobb a nyomás” – Oroszország 200 hibrid támadást indított a NATO ellen

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Bár Oroszország egyre fokozza hibrid támadásait az európai kritikus infrastruktúra és fegyvergyárak ellen, a NATO-tagállamok továbbra is óvatosan kezelik az olyan azonnali, kemény lépések megtételét, amelyek provokálhatják a Kremlt.

Mennyiségben és intenzitásban is jelentősen megnövekedtek Oroszország hibrid támadásai a NATO-tagállamok ellen. A katonai szövetség tavaly több mint 200 ilyen támadást regisztrált. A mindennapi kibertámadásokat ez a szám nem tartalmazza – nyilatkozta egy magas rangú NATO-tisztviselő Brüsszelben a dpa hírügynökségnek. Csak a NATO-főparancsnokság ellen havonta több ezer ilyen történik.

A NATO-képviselő a lipcsei/halle-i repülőtéren történt robbanószeres drón-incidensről elmondta: a megtalált robbanóanyag az orosz titkosszolgálat részvételére utal.

A NATO – akárcsak a német kormány – hibrid támadásnak minősítette az esetet, annak ellenére, hogy a drón végül nem robbant fel – írja a Spiegel.

Ezzel a kifejezéssel általában azokat a rejtett ellenséges akciókat jelölik, amelyek nem érik el a nyílt katonai támadás küszöbét, például a szabotázst, a kibertámadásokat vagy a dezinformációs kampányokat. A cél gyakran egy állam gyengítése, bizonytalanság keltése, valamint politikai vagy katonai célok elérése anélkül, hogy klasszikus háborút robbantanának ki.

Orosz szabotázs? Detonáció után robbanószerkezeteket találtak egy német szénerőműnél

A támadás feltételezett célja nagyszabású áramszünet volt a közeli erőműben, de ilyen kimaradás nem történt.

Mihez kezdjen a NATO a Kreml hibrid hadviselésével?

A NATO azonban a jelek szerint nem tud hogy reagálni az orosz kihívásra. Három NATO-diplomata és egy, az ügyben jártas személy a Politicónak elmondta: az európai államok több lehetőséget is fontolgatnak, többek között annak megvitatását, hogy egy úgynevezett hibrid támadás kiválthatja-e a NATO 5. cikkelyében foglalt kölcsönös védelmi záradékot, valamint az incidensekre adott válaszok egységesebb kommunikációját és a kritikus infrastruktúra fokozott védelmét.

Eddig azonban Európa kerüli a drasztikus lépések megtételét – részben attól tartva, hogy azok teljes körű háborúba torkollhatnak Oroszországgal.

„Az összes válaszlépés a rendelkezésünkre áll… ezek közül néhány nyilvános lesz, mások pedig nem” – nyilatkozta Mark Rutte NATO-főtitkár a lapnak.

„Azt üzenem Putyin orosz elnöknek és mindenkinek, aki hajlandó meghallgatni: ha továbbra is így folytatják, akkor nem csupán válaszlépéseink lesznek… hanem továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát.”

Ennek azért van jelentősége, mert a NATO értékelése szerint Moszkva célja többek között az, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott politikai és gyakorlati támogatást, és felkészüljön egy esetleges további eszkalációra. Ide tartozik a Spiegel szerint a kritikus infrastruktúra és a logisztikai láncok felderítése, valamint a kártevő szoftverek előzetes telepítése fontos ipari vezérlőrendszerekbe.

Növekvő nyomás, stratégiai nyugalom

A cselekvésre szólító felhívások jelzik, hogy egész Európában nő az aggodalom a hagyományos háború küszöbét még nem elérő szabotázsok, kibertámadások és egyéb cselekmények egyre gyakoribb előfordulása miatt – írja a Politico. A hétvégén egy orosz drón eltalált egy vonatot a lengyel–ukrán határ közelében, nem sokkal azután, hogy nyugati biztonsági vezetők haladtak el ott, míg a bolgár hatóságok nyomozást indítottak az országban található fegyverraktárakban történt két robbanás ügyében.

„A lengyel határon történt események fényében egyre nagyobb a nyomás”

– mondta a lapnak egy magas rangú NATO-diplomata. De egyelőre a stratégia az, hogy „tartsuk meg a nyugalmunkat, folytassuk a munkát, és… továbbra is támogassuk Ukrajnát”.

Az Oroszországnak tulajdonított legsúlyosabb incidenseket – köztük a múlt hónapban a lipcsei repülőtér ellen elkövetett merényletkísérletet – eddig sikerült megakadályozni. A brüsszeli lap szerint azonban az európai tisztviselők egyre inkább szembesülnek azzal a kilátással, hogy hamarosan szembe kell nézniük egy sikeres, áldozatokat követelő támadással, és az azzal járó visszhanggal.

„A titkosszolgálatok eddig jó munkát végeztek” – mondta a brüsszeli lapnak egy magas rangú európai védelmi tisztviselő. De „szerencsénk volt, nem történt komoly incidens… ha nem cselekszünk, a helyzet sokkal rosszabbá válhat.”

Képünkön német rendőrök és tűzoltók augusztus elején a lipcsei repülőtéren. Fotó: NEWS5 / AFP