Hetvenöt évre akarták titkosítani a Josef Mengeléről szóló svájci hírszerzési iratokat, ám egy történész bírósági úton elérte a nyilvánosságra hozatalukat. A mintegy 200 oldalas dosszié arra is fényt deríthet, miként kerülhette el évtizedeken át az elfogást a náci háborús bűnös.
A svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat csütörtökön nyilvánosságra hozta a Josef Mengeléről őrzött, mintegy 200 oldalnyi titkos dokumentumot. Az iratokból új részletek derülhetnek ki arról, hogy az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítőtábor hírhedt orvosa miként tudott a második világháború után elmenekülni az igazságszolgáltatás elől, és valóban megfordult-e Svájcban akkor, amikor már nemzetközi körözés alatt állt — jelenti az AP hírügynökség.
A dokumentumok eredetileg egészen 2071-ig titkosak maradtak volna. A svájci hatóságok biztonsági megfontolásokkal és az aktákban szereplő személyek adatainak védelmével indokolták a rendkívül hosszú zárolást. Gérard Wettstein történész azonban sikeresen támadta meg a korlátozást a svájci Szövetségi Közigazgatási Bíróságon, így az iratokat végül több mint négy évtizeddel a tervezett időpont előtt hozzáférhetővé tették.
Az auschwitz-i „Halál Angyala”
Josef Mengele a náci Németország egyik leghírhedtebb háborús bűnöse volt. A második világháború alatt az Auschwitz-Birkenau haláltáborban szolgált orvosként.
A táborban mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg, közülük körülbelül egymillió zsidót, köztük mintegy 440 ezer magyar zsidót.
Mengele különösen azokon a foglyokon – köztük gyermekeken és ikerpárokon – végzett kegyetlen és sok esetben halálos „orvosi kísérleteiről” vált hírhedtté, amelyeket tudományos kutatásnak álcázott. Tevékenysége miatt kapta a „Halál Angyala” nevet, és a háború után a világ egyik legkeresettebb náci háborús bűnösévé vált. Ennek ellenére soha nem sikerült bíróság elé állítani.
Hamis néven juthatott be Svájcba
A most nyilvánosságra hozott iratok egyik legfontosabb kérdése, hogy Mengele a háború utáni bujkálása során milyen kapcsolatban állhatott Svájccal. A dpa német hírügynökség szerint a dosszié olyan, a rendőrséghez eljuttatott információkat is tartalmaz, amelyek alapján Mengele Németországból való menekülése után visszatérhetett Svájcba, vagy hamis személyazonossággal készülhetett belépni az országba.
Korábbi svájci sajtóbeszámolók szerint Mengele már 1956-ban megérkezhetett Svájcba, akkor Dr. Helmut Gregor néven. Három évvel később elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A most megnyitott dossziéban számos korabeli újságcikk található, amelyek közül több azzal a gyanúval foglalkozik, hogy Mengele
több alkalommal is Svájcban tartózkodhatott – méghozzá olyan időszakban, amikor már nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene.
A dokumentumok rendőrségi jelentéseket, beutazási tilalmakat és elfogatóparancsokat is tartalmaznak. Emellett olyan személyek elleni vizsgálatok nyomai is szerepelnek bennük, akiket azzal gyanúsítottak, hogy búvóhelyet biztosíthattak a náci orvosnak.
Hogyan úszhatta meg az elfogást?
A történészeket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy Mengele valóban tartózkodott-e Svájcban, miközben a világ egyik legkeresettebb háborús bűnöse volt, és ha igen, hogyan fordulhatott elő, hogy a svájci hatóságok nem fogták el.
Mengele a világháború után hamis személyazonosságot használt, és sikerült a Vöröskereszttől olyan úti okmányt szereznie, amellyel elhagyhatta Európát. Számos más nácihoz hasonlóan Latin-Amerikába menekült, ahol hosszú éveken keresztül bujkált.
A svájci iratok azért lehetnek különösen fontosak, mert segíthetnek rekonstruálni a háború utáni európai mozgását, valamint azt a kapcsolati hálót, amely lehetővé tette számára, hogy elkerülje az elfogást. Gérard Wettstein szerint a dokumentumok nyilvánosságra hozatala „fontos lépés”, amely hozzájárulhat a Mengele állítólagos svájci tartózkodása körül kialakult mítoszok tisztázásához.
A hírszerzés a lehető legkevesebbet takarta ki
A mintegy 200 oldalas anyagot eredetileg a svájci szövetségi ügyészség rendőri szolgálata állította össze, amely a mai szövetségi hírszerzés egyik elődszervezete volt. A dossziét 2001-ben adták át a Svájci Szövetségi Levéltárnak.
A hírszerző szolgálat közlése szerint a dokumentumokon „a lehető legkevesebb kitakarást” alkalmazták. Továbbra sem hozták azonban nyilvánosságra a hírszerzéshez vagy annak elődszervezeteihez kötődő szövetségi alkalmazottak egyes személyes adatait, a jogilag védett forrásokra vonatkozó információkat, valamint a közszereplőnek nem minősülő harmadik személyek személyes adatait.
A szolgálat egyúttal jelezte, hogy szélesebb körben is felülvizsgálja az archív hírszerzési dokumentumok hozzáférhetőségére vonatkozó gyakorlatát.
Mengele úgy halt meg, hogy soha nem vonták felelősségre
Mengele végül évtizedeken keresztül elkerülte az igazságszolgáltatást. Latin-Amerikában több országban is bujkált, miközben izraeli, német és más hatóságok próbáltak a nyomára akadni.
1979-ben Brazíliában, a tengerben úszás közben vízbe fulladt. Halálakor még mindig szabad ember volt, személyazonosságát pedig csak évekkel később sikerült minden kétséget kizáróan megerősíteni.
A most megnyitott svájci akták így nem változtathatnak azon, hogy az auschwitz-i „Halál Angyala” soha nem állt bíróság előtt. Arra azonban választ adhatnak, hogy Európa egyik semleges államában milyen nyomokat hagyott maga után – és hogyan tudott a világ egyik legkeresettebb náci háborús bűnöse éveken át egy lépéssel üldözői előtt maradni.
- 18:00
2026. május 18. - 12:00
2025. március 27. - 10:43
2025. december 1.
