A Szuezi-csatorna, a közel 20 milliárd dolláros kereskedelem és a stratégiai fekvés miatt Egyiptom Peking egyik legfontosabb közel-keleti partnerévé vált.
Hszi Csin-ping kínai elnök ezen a héten háromnapos látogatást tesz Egyiptomban. Az út önmagában is figyelemre méltó: a kínai államfő 2016 óta először látogat Kairóba, ráadásul éppen abban az évben, amikor Kína és Egyiptom diplomáciai kapcsolatainak 70. évfordulóját ünnepli.
A találkozó ugyanakkor jóval többről szól a diplomáciai évfordulónál. Peking egyre nagyobb gazdasági és geopolitikai érdeklődést mutat a Közel-Kelet iránt, Egyiptom pedig kivételes helyet foglal el ebben a stratégiában. A mintegy százmilliós ország egyszerre kapu Afrika és az arab világ felé, ellenőrzi a világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalát, a Szuezi-csatornát, és jelentős politikai befolyással rendelkezik Líbiától Szudánon át a Közel-Keletig.
Egyiptom ráadásul történelmi jelentőségű partner Peking számára: 1956-ban első arab és afrikai országként létesített diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal.
Miért ennyire fontos Egyiptom Kínának?
Az elmúlt évtizedben a kínai–egyiptomi kapcsolatok messze túlléptek a hagyományos diplomácián és kereskedelmen. Az együttműködés ma már az infrastruktúra, a telekommunikáció, az energia, az űrtechnológia, a hadiipar és a mesterséges intelligencia területére is kiterjed. Egyiptom földrajzi elhelyezkedése különösen vonzó Peking számára.
A Szuezi-csatorna összeköti az ázsiai és európai piacokat, miközben az ország kikötői és közlekedési hálózata természetes belépési pontot biztosít az afrikai és arab piacokra.
Kína számára emellett politikailag is kényelmes partner. Az arab tavaszt és Mohamed Murszi rövid elnökségét követő instabilitás után Abdel-Fattáh el-Szíszi vezetése alatt az ország konszolidálódott, miközben jelentős összegeket fordított új infrastruktúrára, valamint katonai és biztonsági képességeinek fejlesztésére. Hszi a diplomáciai kapcsolatok hetvenedik évfordulója alkalmából azt mondta, hogy a kínai–egyiptomi viszony „a fejlődő országok közötti barátság, szolidaritás és együttműködés modelljévé” vált.
Dollármilliárdok és óriásberuházások
A gazdasági adatok jól mutatják a kapcsolat súlyát.
Egyiptomi kormányzati adatok szerint 2025-ben a két ország közötti kereskedelem értéke elérte a 19,52 milliárd dollárt, Kína pedig Egyiptom egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált.
A kínai beruházások összértékét több mint 10 milliárd dollárra becsülik. A pénz többek között az építőiparba, a textiliparba, az elektronikába, az energetikába, a közlekedésbe és az ipari termelésbe áramlik. A kínai vállalatok részt vettek az Egyiptom új közigazgatási fővárosában épülő központi üzleti negyed kialakításában, valamint a Kairó környéki 10th of Ramadan könnyűvasúti rendszer megépítésében is.
Az együttműködés egyik legfontosabb projektje az Ain Szokhna térségében működő kínai–egyiptomi TEDA Szuezi Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Övezet. Egy 2025 júliusában kötött megállapodással az ipari zóna területét mintegy hét négyzetkilométerről tízre növelték. Amikor Li Csiang kínai miniszterelnök tavaly meglátogatta Egyiptomot, már 185 vállalat működött a területen. A kairói Global Forum for Future Studies elnöke, Tarek Nosseir szerint a kínai nagyberuházások nem pusztán tőkét hoztak az országba: hozzájárultak fejlett technológiák meghonosításához, több tízezer munkahely létrehozásához és Egyiptom nemzeti fejlesztési terveinek megvalósításához.
Egyiptom fontos láncszem az Új Selyemúton
Hszi előző, 2016-os egyiptomi látogatása idején a két ország memorandumot írt alá az Övezet és Út kezdeményezésben – vagyis az Új Selyemút programban – való együttműködésről.
2024-ben újabb együttműködési terv született, amely Peking globális infrastruktúra-fejlesztési programját Egyiptom saját, Vision 2030 elnevezésű modernizációs stratégiájával kapcsolta össze.
A kapcsolat el-Szíszi 2014-es hatalomra kerülése után különösen felgyorsult. Az egyiptomi elnök azóta nyolc alkalommal utazott Kínába, a két állam pedig átfogó stratégiai partnerségi szintre emelte kapcsolatait. Mindkét ország szívesen hangsúlyozza azt is, hogy két több ezer éves civilizáció együttműködéséről van szó. Ez nem pusztán diplomáciai retorika: Peking hosszú távú, stabil partnerként tekint Kairóra egy olyan régióban, ahol az elmúlt másfél évtizedben több állam is súlyos belső válságokon ment keresztül.
A BRICS is összeköti Kairót és Pekinget
A gazdasági együttműködés mellett Kína a nemzetközi intézményrendszer átalakításában is számít Egyiptomra.
Kairó 2017 szeptemberében kezdett bekapcsolódni a BRICS Plus együttműködésbe. A formátumot éppen Kína kezdeményezte a hsziameni BRICS-csúcstalálkozón, amelyen el-Szíszi Hszi meghívására vett részt.
Peking célja, hogy a BRICS-hez hasonló szerveződések, illetve a Sanghaji Együttműködési Szervezet egyre nagyobb szerepet játsszanak a Közel-Keleten és a tágabb globális délen.
Egyiptom mérete, földrajzi fekvése és hagyományos arab befolyása miatt ehhez különösen értékes partner. Kairó számára ugyanakkor a kapcsolat ugyanilyen pragmatikus. Egyiptomnak hatalmas beruházásokra, technológiára, munkahelyekre és új exportpiacokra van szüksége, Kína pedig mindezt képes biztosítani anélkül, hogy együttműködését olyan politikai feltételekhez kötné, mint amilyeneket a nyugati országok időnként megfogalmaznak.
Kína terjeszkedik, de nem akar újabb iráni kockázatot
Peking közel-keleti politikája ugyanakkor továbbra is óvatos. Kína szeretné növelni befolyását a térségben, de az elmúlt évek tapasztalatai arra is megtanították, hogy a nagyszabású stratégiai megállapodások önmagukban nem garantálják a sikert. Jó példa erre a Kínával kötött 25 éves iráni együttműködési megállapodás, amely messze nem váltotta be azokat a várakozásokat, amelyeket Teherán eredetileg hozzá fűzött.
Az iráni konfliktus és az abból fakadó regionális instabilitás pedig tovább növelte Peking óvatosságát.
Ebben az értelemben Egyiptom sokkal vonzóbb partner: nagy piac, kulcsfontosságú földrajzi elhelyezkedés, jelentős regionális politikai súly és olyan állami intézményrendszer, amely Peking szemében hosszabb távú kiszámíthatóságot kínál.
El-Szíszi a jubileum alkalmából azt hangsúlyozta, hogy Egyiptom és Kína különböző történelmi korszakokban is egymás mellett állt, és az elmúlt hetven évben folyamatosan erősítették kapcsolataikat. Az egyiptomi elnök szerint Kairó Pekinggel együtt egy stabilabb, többpólusú világrend kialakításában érdekelt.
