Több mint egy évszázaddal haláluk után Izraelben helyezik végső nyugalomra Herzl Tivadar apai nagyszüleit. Simon és Rivka Herzl nem csupán a zsidó állam megálmodójának családtagjai voltak: hagyományhű otthonukon és Alkalai rabbi tanításain keresztül már évtizedekkel az első cionista kongresszus előtt elültethették benne a zsidó nemzeti újjászületés gondolatát.
A következő napokban Belgrádból Izraelbe szállítják Herzl Tivadar apai nagyszüleinek, Simon és Rivka Herzlnek a földi maradványait, hogy Jeruzsálemben, a modern politikai cionizmus alapítójának nyughelye közelében temessék újra őket.
Az Israel Hayom értesülése szerint az újratemetést Herzl jeruzsálemi újratemetésének 77. évfordulójához kapcsolódó állami megemlékezés keretében tartják meg. A tervezett gyászszertartáson Jichák Herzog államfő és Benjamin Netanjahu miniszterelnök is részt vesz majd.
A Budapesten, a Dohány és Wesselényi utca sarkán (a mai Zsiód Múzeum épületének helyén egykorá állt bérházban született Herzl földi maradványait 1949. augusztus 17-én szállították át Bécsből az akkor még alig több mint egyéves Izraelbe, végső nyughelye a később róla elnevezett jeruzsálemi Herzl-hegy lett, amely Izrael egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyévé vált.
Zimonyból indult a Herzl család története
Simon Loeb Herzl és felesége, Rivka a mai Belgrádhoz tartozó Zimonyban – szerbül Zemunban, korabeli német nevén Semlinben – éltek. A város a 19. században az Osztrák Császárság katonai határvidékén feküdt, közvetlenül az Oszmán Birodalom szomszédságában.
Herzl apja, Jakab Herzl is Zimonyban született, majd Pestre költözött, ahol 1860-ban megszületett fia, Herzl Tivadar. A család később Bécsben telepedett le, de továbbra is kapcsolatban maradt a zimonyi zsidó közösséggel.
Simon Herzl rendszeresen látogatta fiát és unokáját Pesten, és a történészek szerint ezeken az alkalmakon ismertette meg a fiatal Herzlt a Szentföldre való zsidó visszatérés gondolatával.
A nagyszülők sírja mindeddig a zemuni zsidó temetőben volt. Izraelbe szállításuk gondolata már évekkel ezelőtt felmerült, a kezdeményezők pedig azzal érveltek, hogy méltó helyük van Herzl és családjának többi tagja mellett Jeruzsálemben.
Egy hagyományhű nagyapa az asszimilált családban
Simon Herzl meghatározó alakja volt a zemuni zsidó közösségnek. Ortodox zsidóként ragaszkodott ősei hitéhez, miközben több testvére áttért a kereszténységre. Kereskedőként dolgozott, a közösség vezetőségében is szerepet vállalt, és a helyi zsinagóga egyik gondnoka, gabbája volt.
A fennmaradt beszámolók szerint ros hásánákor ő fújta meg a sófárt, jom kipurkor pedig előimádkozóként is szolgált. A vallásos nagyapa alakja különösen fontos lehetett a fiatal Herzl életében, aki egy nagyrészt asszimilált, német nyelvű pesti zsidó családban nőtt fel.
Bár Herzl későbbi politikai gondolkodásának kialakulását gyakran elsősorban az európai antiszemitizmushoz és a Dreyfus-perhez kötik, családi hátterében már jóval korábban jelen volt a zsidó nemzeti visszatérés eszméje.
Alkalai rabbi már Herzl előtt évtizedekkel zsidó államot sürgetett
Simon Herzl szoros kapcsolatban állt Jehuda Slomo Alkalai rabbival, Zimony szefárd főrabbijával, akit a modern cionizmus egyik legkorábbi előfutáraként tartanak számon.
Alkalai már az 1830-as évektől azt hirdette, hogy a zsidó nép megváltásához nem elegendő passzívan várni a messiási korszakot: a zsidóknak szervezetten vissza kell térniük őseik földjére, földet kell vásárolniuk, közösségeket kell alapítaniuk, és saját politikai intézményeket kell létrehozniuk. 1857-ben megjelent művében a zsidók Szentföldre való visszatérését és Jeruzsálem újjáépítését sürgette.
Simon Herzl Alkalai zsinagógájának egyik aktív tagja és a rabbi közeli híve volt. A források szerint az elsők között szerzett példányt Alkalai egyik, a zsidó nemzeti újjászületésről szóló munkájából.
A történészek ezért valószínűnek tartják, hogy Herzl későbbi programjára nemcsak a korabeli antiszemitizmus, hanem nagyapján keresztül Alkalai rabbi gondolatai is hatottak.
Herzl végakarata fokozatosan teljesedett be
Herzl 1904-ben bekövetkezett halála előtt azt kérte, hogy egyszer majd a zsidó nép vigye őt és családját a leendő zsidó államba. Saját földi maradványait 1949-ben temették újra Jeruzsálemben, szülei és felesége pedig szintén a Herzl-hegyen nyugszanak.
Gyermekei, Hans és Pauline Herzl földi maradványait 2006-ban szállították át Franciaországból Izraelbe, egyetlen unokáját, Stephen Theodore Normant pedig egy évvel később temették újra a Herzl-hegyen, miután sírját Washingtonból áthelyezték Jeruzsálembe.
Simon és Rivka Herzl újratemetésével a család történetének egy újabb fejezete zárul le: azok is Herzl mellett nyugodhatnak majd, akik még a politikai cionizmus megszületése előtt átadták neki a zsidó hagyományhoz, a zsidó néphez és Izrael földjéhez való kötődés alapjait.
