Miközben Brüsszel szankciókkal sújt izraeli civil szervezeteket az állítólag jogellenes palesztin építmények lebontásának támogatása miatt, egy izraeli jogvédő szervezet szerint maga az Európai Unió is illegális építkezéseket finanszíroz izraeli állami területeken Júdeában és Szamáriában.
Súlyos vádakat fogalmazott meg az Európai Unióval szemben a Regavim izraeli civil szervezet, miután egy uniós támogatásból épült palesztin közösségi létesítményt fedezett fel Júdeában és Szamáriában található izraeli állami földön.
A szervezet szerint az ügy újabb bizonyítéka annak, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz: miközben Izraelt bírálja és izraeli szervezeteket szankcionál, maga is olyan projekteket finanszíroz, amelyek sértik az izraeli joghatóságot.
Uniós pénzből épült park izraeli állami földön
A Regavim közlése szerint a létesítményt 2025-ben építették az észak-szamáriai Szilat ad-Dahr falu közelében. A rekreációs park és közösségi terület részben az izraeli ellenőrzés alatt álló C területen, izraeli állami földön fekszik, nem messze Szanúr újjáépülő zsidó közösségétől.
A szervezet terepi felmérése szerint a komplexum díszes bejáratot, széles bekötőutat, padokat, pergolát, játszóteret és egy könnyűszerkezetes kiszolgálóépületet is magában foglal.
A helyszínen kihelyezett hivatalos táblák szerint a beruházás tervezését és kivitelezését közvetlenül az Európai Unió finanszírozta, a projektet pedig a Palesztin Hatósággal közösen valósították meg.
„Tényeket teremtenek a földön”
A Regavim szerint az építkezés nem elszigetelt eset.
A szervezet úgy látja, hogy az elmúlt években egyre több hasonló projekt valósult meg, amelyek célja palesztin jelenlét kialakítása a nyílt területeken, illetve izraeli állami földek fokozatos birtokba vétele, hogy ezzel előkészítsék egy jövőbeli palesztin állam területi alapjait.
A létesítményre egy rutinszerű terepbejárás során bukkantak, miközben a Regavim az izraeli kormány észak-szamáriai településfejlesztési programjához kapcsolódó állami földterületeket vizsgálta. Naomi Kahn, a szervezet nemzetközi igazgatója szerint
a környék stratégiai jelentőségű, mivel Izrael célja, hogy megerősítse a zsidó jelenlétet egy olyan térségben, amely az elmúlt években a terrorizmus egyik gócpontjává vált.
„Brüsszel egyik kezével szankcionál, a másikkal törvényt sért”
Kahn szerint különösen visszás, hogy az Európai Unió éppen most támadja azokat az izraeli szervezeteket, amelyek a jogszabályok betartását próbálják kikényszeríteni.
„Az egész projekt illegális, ráadásul éppen akkor valósult meg, amikor az Európai Unió szankciókat vezetett be törvénytisztelő izraeli civil szervezetek – köztük a Regavim – ellen, anélkül hogy bármilyen jogsértést tudott volna felmutatni velük szemben”
– mondta.
Az Európai Tanács május végén valóban szankciókat fogadott el a Regavim és annak igazgatója, Meir Deutsch ellen. Brüsszel szerint a szervezet bírósági eljárásokat kezdeményez palesztin épületek lebontása érdekében, hogy elősegítse Izrael ellenőrzésének kiterjesztését Júdea és Szamária egészére.
A Regavim szerint bosszúról van szó
Naomi Kahn úgy véli, hogy a szankciók valójában megtorlást jelentenek, amiért a Regavim korábban több uniós finanszírozású építkezést is sikeresen megtámadott a bíróságokon.
Kiemelte a Jabbet al-Dhib palesztin faluban épült iskola ügyét, amelyet a jeruzsálemi kerületi bíróság súlyos biztonsági kockázatnak minősített, majd elrendelte lebontását. Az Európai Unió éppen ezt az esetet emelte ki a Regavim elleni szankciók indoklásában.
Kahn szerint Brüsszel célja ennél is tovább mutat.
„Az Európai Unió végső célja az izraeli bíróságok függetlenségének gyengítése, később pedig magának az izraeli kormánynak a befolyásolása”
– fogalmazott.
Izraelt sürgetik a fellépésre
A szóban forgó létesítményt felfedező terepi koordinátor, Roi Drucker szerint az Európai Unió példátlan módon egyszerre próbál politikai nyomást gyakorolni Izraelre és megsérteni annak joghatóságát.
„Az Európai Unió egyik kezével szankciókat vezet be, a másikkal pedig megsérti a nemzetközi jogot és Izrael joghatóságát a C területen”
– jelentette ki.
A Regavim felszólította a Palesztin Hatóságot és az Európai Uniót, hogy tartsák tiszteletben az izraeli törvényeket, az izraeli hatóságokat pedig arra kérte, hogy bontsák le az illegálisan felépített létesítményt, és állítsák helyre az állami ellenőrzést a térségben.
Mit jelentenek az A, B és C területek?Júdea és Szamária területét az 1993–1995 között megkötött oslói megállapodások három közigazgatási övezetre osztották: A, B és C területre. Az eredeti elképzelés szerint ez átmeneti megoldás lett volna a végleges izraeli–palesztin rendezésig, ám a felosztás immár három évtizede változatlanul érvényben van. Az A területek – amelyek elsősorban a nagyobb palesztin városokat, például Nabluszt (Sechem), Rámalláhot vagy Betlehemet foglalják magukba – teljes egészében a Palesztin Hatóság polgári és biztonsági ellenőrzése alatt állnak. Az izraeli hadsereg normál körülmények között nem működik itt, bár terrorfenyegetés esetén rendszeresen hajt végre célzott műveleteket. A B területeken a közigazgatást a Palesztin Hatóság, míg a biztonsági felelősséget Izrael és a Palesztin Hatóság közösen gyakorolja. Ezek jellemzően palesztin falvak és kisebb települések. A C terület ezzel szemben – amely Júdea és Szamária mintegy 60 százalékát teszi ki – az oslói megállapodások értelmében teljes izraeli polgári és biztonsági ellenőrzés alatt áll. Itt találhatók az izraeli települések többsége, katonai létesítmények, valamint jelentős állami földterületek is. Az építkezésekhez és fejlesztésekhez ezen a területen az izraeli hatóságok engedélye szükséges, függetlenül attól, hogy izraeli vagy palesztin kezdeményezésről van szó. Éppen ezért váltott ki éles izraeli reakciót a mostani ügy: a Regavim szerint az Európai Unió olyan palesztin létesítményt finanszírozott a C területen, amelyhez nem kértek izraeli engedélyt. A szervezet álláspontja szerint ez nem csupán engedély nélküli építkezés, hanem az oslói megállapodásokban rögzített közigazgatási rend megsértése is. Az Európai Unió és a Palesztin Hatóság ugyanakkor régóta vitatja Izrael C terület feletti joghatóságának egyes elemeit, ezért az ilyen beruházások rendszeresen politikai és diplomáciai konfliktusok forrásává válnak. |
