Andy Burnham, akit egyre többen Keir Starmer lehetséges utódjaként emlegetnek, élesen bírálta pártja korábbi Izrael-politikáját, bocsánatot kért a Munkáspárt kezdeti álláspontjáért, és kijelentette: miniszterelnökként további szankciókat vezetne be Izraellel szemben, valamint megvizsgálná a júdeai-szamáriai településekről érkező áruk importjának betiltását is.
Andy Burnham brit munkáspárti politikus, akit a brit sajtó Keir Starmer egyik legesélyesebb utódjaként emleget, a The Guardiannek adott interjúban jelentősen keményebb Izrael-politikát vázolt fel, mint amit a jelenlegi brit kormány képvisel.
Burnham úgy fogalmazott, hogy a Munkáspárt a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását követő időszakban nem megfelelően reagált az izraeli katonai műveletekre.
„Tudom, hogy sokan úgy érzik, pártom nem kezelte megfelelően Izrael gázai katonai fellépésének kezdetét, és ezért sajnálom. A reakciónk túl gyakran nem volt elégséges. Jobban kell teljesítenünk”
– mondta.
További nyomást helyezne Izraelre
Burnham szerint egy általa vezetett brit kormány fokozná a nyomást Izraelre. Ennek részeként újabb szankciókat fontolna meg izraeli személyekkel és szervezetekkel szemben,
emellett megvizsgálná annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia megtiltsa az általa „illegális településekről” származó áruk importját.
„Többet kell tennünk azért, hogy nyomást gyakoroljunk az izraeli kormányra” – fogalmazott. Bár elismerte, hogy London már tett bizonyos lépéseket ezen a téren, szerinte az Egyesült Királyság túl későn szólított fel tűzszünetre a Hamász által 2023. október 7-én elindított háborút követően.
„Most tovább kell erősítenünk a megközelítésünket” – tette hozzá.
Nem nevezné népirtásnak
A politikus ugyanakkor nem volt hajlandó népirtásnak minősíteni a Gázai övezetben történteket. Szerinte annak megállapítása, hogy történt-e népirtás, kizárólag a nemzetközi bíróságok feladata.
„Megdöbbentett mindaz, amit Gázáról láttam és olvastam. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy háborús bűncselekmények történhettek. A gázai lakosság szenvedéséért felelősségre vonásra van szükség.
Ugyanakkor annak eldöntése, hogy népirtás történt-e, nem politikusokra, hanem a nemzetközi bíróságokra tartozik”
– jelentette ki.
Eközben az antiszemitizmus ellen is fellépne
Burnham hangsúlyozta, hogy továbbra is zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, és ismét elítélte a Hamász október 7-i terrortámadását.
„Semmilyen ellentmondás nincs aközött, hogy zéró toleranciát alkalmazunk az antiszemitizmussal szemben, miközben felelősségre vonjuk a Netanjahu-kormányt”
– mondta.
Hozzátette, hogy minden esetben „kiegyensúlyozott és igazságos megközelítést” kíván alkalmazni.
A telepesek ellen is fellépne
A brit politikus az interjúban bírálta a Júdea-Szamáriában és Kelet-Jeruzsálemben tapasztalható – általa növekvőnek nevezett – telepes erőszakot, valamint az izraeli települések bővítését is. Úgy vélte, Londonnak további intézkedéseket kellene mérlegelnie, beleértve újabb szankciók bevezetését és a településekről származó termékek kereskedelmének korlátozását.
A gázai humanitárius helyzetet „közös lelkiismeretünk szégyenfoltjának” nevezte, utalva a civil áldozatokra, a korlátozott humanitárius segélyezésre és az izraeli katonai jelenlét további kiterjesztésére.







