A német parlament felsőháza, a Bundesrat szándéka szerint büntetőeljárás lesz indítható azok ellen, akik tagadják Izrael létezéshez való jogát. Most a Bundestagnak kell foglalkoznia a kérdéssel.
A Németország tartományait reprezentáló felsőház, a Bundesrat (szövetségi tanács) sürgeti, hogy a jövőben legyen büntetendő Izrael létezéshez való jogának tagadása – írja a Spiegel.
Miután a hesseni javaslat többséget nyert a tanácsban, a nyári szünet után a Bundestagnak, az alsóháznak is foglalkoznia kell majd a kérdéssel.
Az alkotmányjogászok azonban már előzetesen fenntartásokat fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban. Úgy vélik ugyanis, hogy ez veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Németország büntetné az Izrael-ellenes tüntetések egyik követelését
A hesseni tartomány által benyújtott tervezet előírja, hogy azokat a személyeket, akik nyilvánosan vagy gyűlés keretében tagadják Izrael állam létezéshez való jogát, vagy a zsidó állam felszámolására szólítanak fel, legfeljebb öt év szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntessék.
Ez azonban csak akkor lenne büntetendő, ha olyan módon történik, amely alkalmas „az antiszemita erőszakos vagy önkényes intézkedésekre való hajlandóság előmozdítására”.
Hessen igazságügyi minisztere, Christian Heinz az ülésen hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet nem a véleménynyilvánítás szabadsága ellen irányul, és nem is az izraeli kormány kritikája ellen. A javasolt módosítás szerinte „jogilag indokolt és politikailag is szükséges”.
Németország nem lehet olyan ország, amely elfordítja a fejét, amikor az utcákon zsidógyűlöletet tapasztal – hangsúlyozta. A szavazás után Heinz kijelentette: „Ettől a naptól kezdve fontos üzenetet küldünk országunk minden zsidó polgára számára: jobban akarjuk és fogjuk is védeni a zsidó életet Németországban.”
Nemcsak Németországban, az EU-ban sincs még ilyen jogszabály
Jelenleg a jog nem tekinti bűncselekménynek Izrael Állam vagy bármely más állam létezéshez való jogának tagadását.
A javaslat indoklásában a német lap szerint kifejtették, hogy a közösség elleni uszításra, a bűncselekmények jóváhagyására, illetve a terrorista szervezetek jelképeinek használatára vonatkozó büntetőjogi rendelkezések nem minden esetben bizonyulnak elegendőnek. A Bundestag Tudományos Szolgálata azonban május végén egy tanulmányában kifejtette, hogy
egy ilyen törvényjavaslat „egy konkrét vélemény ellen irányuló különleges jogot” jelentene, és így elvileg nem összeegyeztethető az Alaptörvény 5. cikkében foglalt véleménynyilvánítási szabadsággal.
Az antiszemitának minősített gyűlölet-bűncselekmények tekintetében a rendőrség tavaly 5 százalékos növekedést regisztrált, így az ilyen bűncselekmények száma 6548-ra emelkedett – írja a Spiegel.
Jelenleg nincs olyan EU-tagállam, ahol bűncselekménynek minősülne pusztán Izrael létezésének tagadása vagy annak hirdetése, hogy Izraelnek nem szabadna léteznie.
Izrael bírálata, a cionizmus ellenzése, vagy az a vélemény, hogy Izraelt egy másik politikai megoldásnak (például egy kétnemzetiségű államnak) kellene felváltania, politikai véleménynyilvánításként védelmet élvez az Európai Emberi Jogi Bíróság által garantált szólásszabadság keretében. Korlátozások akkor alkalmazhatók, ha a véleménynyilvánítás gyűlöletre vagy erőszakra uszít.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP






