Újabb figyelemfelkeltő kijelentés érkezett Ankarából: Törökország egyik vezető politikusa nyíltan arról beszélt, hogy szeretné megélni Jeruzsálem „felszabadítását”, sőt egy korábbi imáját is felidézte, amelyben azt kérte Istentől, hogy ő lehessen a város kormányzója. A kijelentés ismét ráirányította a figyelmet Recep Tayyip Erdoğan és az AKP környezetében időről időre felbukkanó neooszmán retorikára.
Mustafa Çiftci török belügyminiszter egy szombati pártrendezvényen beszélt arról, hogy korábban, amikor Çorum és Erzurum tartomány kormányzójaként szolgált, rendszeresen imádkozott Jeruzsálemért.
„Ó Allah, add nekem Jeruzsálem kormányzóságát” – idézte fel saját szavait a politikus, aki elmondása szerint ezt az imát hosszú éveken át ismételgette.
Beszédében párhuzamot vont Szíria és Jeruzsálem között is. Azt mondta, reméli, hogy még életében láthatja Jeruzsálem „felszabadítását”, hasonlóan ahhoz, ahogy Damaszkuszban megbukott Bassár el-Aszad rendszere.
„Ha Isten is úgy akarja, ezek a földek ismét a mi fennhatóságunk alá kerülnek”
– fogalmazott.
Erdoğan alatt újra nagyhatalom lenne Törökország?
Çiftci beszédében Recep Tayyip Erdoğan török elnököt „globális vezetőnek” és „világvezetőnek” nevezte, aki szerinte képes lehet arra, hogy Törökország ismét meghatározó szerepet töltsön be a térségben.
A kijelentések jól illeszkednek ahhoz a politikai narratívához, amelyet Erdoğan és az AKP az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmaz. A török vezetés rendszeresen hivatkozik az Oszmán Birodalom örökségére, és hangsúlyozza Ankara történelmi felelősségét a muszlim világ ügyeiben. Jeruzsálem különösen fontos szerepet játszik ebben a retorikában.
Erdoğan több alkalommal nevezte a várost „vörös vonalnak” Törökország számára, és az elmúlt években számos alkalommal bírálta Izraelt a jeruzsálemi helyzet miatt.
Nem először hangzanak el hasonló kijelentések
Az Oszmán Birodalom több mint négyszáz éven át uralta a mai Izrael, Júdea-Szamária és Gáza területét, egészen az első világháború végéig. A birodalom 1918-ban vereséget szenvedett a szövetséges hatalmakkal szemben, és ezzel véget ért török fennhatósága a Szentföld felett.
Az elmúlt években több török kormánypárti politikus és közéleti szereplő is tett olyan kijelentéseket, amelyek az oszmán korszak visszaidézését vagy Törökország regionális befolyásának helyreállítását sugallták.
Elemzők szerint ezek a nyilatkozatok elsősorban belpolitikai célokat szolgálnak, és Erdoğan konzervatív-iszlamista szavazótáborának szólnak. Ugyanakkor Izraelben és több arab országban is aggodalommal figyelik az ilyen kijelentéseket, különösen annak fényében, hogy Ankara az elmúlt években aktívan növelte katonai és politikai befolyását Szíriában, Líbiában, a Kaukázusban és a Földközi-tenger térségében.
Çiftci mostani beszéde különösen azért keltett visszhangot, mert nem egy marginális politikustól, hanem Törökország belügyminiszterétől hangzott el. Bár a török kormány hivatalosan nem beszél területi követelésekről Izraellel szemben, a jeruzsálemi „felszabadításról” és a város török fennhatóság alá kerüléséről szóló kijelentések újabb feszültséget okozhatnak az amúgy is hullámzó török–izraeli kapcsolatokban.
- 16:00
2025. március 31. - 20:00
2019. november 18. - 12:15
2025. június 19.
