Kényszer- és gyerekházasságok, antiszemitizmus, homofóbia, inzultusok – ezek a kísérőjelenségei az iszlamizmus terjedésének a német fővárosban. A döbbenetes tendenciáról Güner Balci, Berlin-Neukölln integrációs megbízottja beszélt a Bildnek.
Napokkal azután, hogy Sinan Selen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a Bundestag zárt ajtók mögött tartott tanácskozásán figyelmeztetett arra, hogy iszlamisták megpróbálják aláásni a német államot, Berlin Neukölln kerületének integrációs megbízottja megerősítette: a német fővárosban napi szinten tetten érhető az iszlamizmus térnyerése.
A Bild podcastjában Güner Balci egyebek mellett kényszerházasságokról, gyermekházasságokról, iszlám békebírókról beszélt, és arról, hogy mindeközben a politika elfordítja a fejét.
Balci szerint a németországi muszlim közösségekben „széles körben elterjedt”, hogy a fiatalok nem választhatják meg szabadon partnerüket: „Sokak számára ez mára már természetesnek számít. Az is, hogy a nőket és lányokat arra kényszerítik, hogy szűzen lépjenek házasságra, vagy legalábbis ezt tettetniük kell.” Balci folyamatosan hall konkrét esetekről, de „erről nincs felmérés, nincs vizsgálat.”
Vérdíj, homofóbia – egyre terjedő iszlamizmus Berlinben
„Neuköllnben, de Berlin más városrészeiben is rendkívül sok homofób támadás és bűncselekmény történik” – mondta az újságírónő, aki 2020 óta a migránsok által sűrűn lakott Neukölln integrációs megbízottja.
Az iszlám kultúrájú közegben sokan „megvetik, elítélik, sőt meg is akarnák büntetni” a homoszexualitást. Güner Balci a Maneo egyesület adatait ismertetve elmondta: a homofób támadások hátterében mintegy 80 százalékban migrációs háttérű elkövetők állnak, ám ezt azonnal „rasszistának” bélyegezték, és ezzel ezt a vitát is ismét a szőnyeg alá söpörték.
„Az iszlamisták nagyon sok területet hódítottak meg maguknak, és nem csak Neuköllnben”
– állítja Balci, aki az úgynevezett „vérdíjat” is példának hozza fel erre.
„Vérdíjról akkor beszélünk, ha egy család megöli egy másik család egyik tagját, akár szándékosan, akár közlekedési baleset következtében. Ekkor tárgyalásokra kerül sor arról, hogyan kezeljék ezt a konfliktust. Ez nem mindig a bíróságon történik, hanem zárt ajtók mögött is. Ekkor hívnak egy közvetítőt, egy imámot vagy úgynevezett békebírót (…)”.
Normalizált szélsőség, napi antiszemitizmus
Az iszlamisták nem csak a mecsetközösségekben vannak jelen, hanem oktatási és közösségi munkát végeznek, nyitottak a környék minden ügyére, és kapcsolatot tartanak a lakossággal – számol be a megbízott.
„Állítólagos integrációs projektekben dolgoznak, amelyeket közpénzből támogatnak, és így fokozatosan egyre több területet és teret hódítanak meg, és egyre több hozzáférést nyernek a fiatalokhoz” – állítja.
„Ezek nem bombamerénylők, nem olyan emberek, akik terroristákként lépnek fel. Hanem olyan emberek, akik teljesen át akarják alakítani ezt a társadalmat és szabályait, és egy iszlamista ideológiához akarják igazítani.”
„És amikor a rendőrök ilyen emberekkel találkoznak, gyakran nagyon barátságosan és készségesen fogadják őket (…) Ez természetesen nehéz, mert nemcsak a rendőrök, hanem a politikusok és mások is nagyon gyakran nem tudják, kivel állnak szemben.” De bármiféle kritikát „muszlimellenes rasszizmusnak” vagy „iszlamofóbiának” neveznek.
Továbbra is súlyos probléma az antiszemitizmus is ebben a közegben.
Balci a Neuköllnben található Bajszel nevű kocsmát említi példaként, amely az antiszemitizmus ellen küzd, különösen a 2023. október 7-i Hamász-támadás óta, amely Németországban is a zsidógyűlölet hatalmas hullámát váltotta ki. „Azóta ez a kocsma és üzemeltetői minden nap támadásoknak, támadásoknak és rágalmazásoknak vannak kitéve, ami a megfélemlítés és félelem légkörét szítja.”
Időközben a dolgozók önvédelmi és elsősegély-nyújtási tanfolyamokat végeztek, hogy vészhelyzetben valahogy felkészültek legyenek.
Képünkön palesztinpárti tüntetők Berlinben. Fotó: Middle East Images via AFP
