Több mint két évvel az október 7-i támadás után Izraelben látványosan emelkedik a válások és különélések száma, ahogy a fegyveres konfliktus társadalmi következményei egyre inkább felszínre kerülnek.
2025 elején az izraeli rabbinikus bíróságok 6,5 százalékos éves növekedésről számoltak be a válások terén. Bár a legfrissebb adatok idén 3 százalékos visszaesést mutatnak, szakértők szerint ez nem a válság enyhülését jelzi, inkább egy mélyebb, elhúzódó probléma elfedéséről van szó.
Válás-válság Izraelben
A Polly Labs és a Tartalékos Katonák Feleségeinek Fóruma által végzett felmérés – amely több mint 2300 tartalékos házastársát és partnerét, 310 tartalékost és 94 parancsnokot kérdezett meg – azt mutatta, hogy 2025 első negyedévében a párok 21 százaléka fontolgatta a válást, szemben a kevesebb mint 2 százalékos éves országos átlaggal.
A Központi Statisztikai Hivatal által készített, több ezer családot érintő Tartalékos Szolgálati Családok felmérése szerint a legfeljebb 50 napot szolgáló katonák házastársainak 36 százaléka számolt be kapcsolatának romlásáról; ez az arány 57 százalékra emelkedett azoknál, akik 200–350 napot töltöttek szolgálatban. A tartalékos katonák házastársainak 34 százaléka pedig elismerte: a szolgálat következtében elszenvedett kapcsolati károk miatt felmerült bennük a különválás vagy a válás gondolata – miközben a férfiak továbbra is bevetésen vannak Júdea-Szamáriában, Gázában, Libanonban és Szíriában.
Alina Shkolnikov, a Polly Labs munkatársa szerint 2026 első negyedévében sem látszik javulás. Ugyan egyre többen fordulnak terápiához és tanácsadáshoz, a segítséghez való hozzáférés továbbra sem elég gördülékeny. A felmérés alapján a különválások kezdeményezői többnyire a feleségek; indokként a hazatérő tartalékosok megváltozott személyiségét, illetve azt jelölték meg, hogy sok nő ráébredt: képes egyedül is ellátni a szülői feladatokat.
Izraelben a válási folyamat gyakran évekig elhúzódik, mediációval és tanácsadással kísérve. Shkolnikov szerint a háborús trauma hosszú távon fejti ki hatását.
„Ha a férj újabb tartalékos behívót kap, vajon most adja be a válókeresetet, vagy kivár?”
– fogalmazott.
Személyes példák a kapcsolati válságokra
Névtelenséget kérve egy harcoló katona saját családja válságáról beszélt. A háromgyermekes apa a háború kitörésekor önként jelentkezett a libanoni határra. Öt hónap szolgálat után tért haza elit alakulatától, épp akkor, amikor felesége megszülte negyedik gyermeküket. „Már eleve haragudott rám, amiért engedély nélkül mentem el.
De számomra október 7-e nemzeti létkérdést jelentett; nem az volt a kérdés, hogy szolgálok-e, hanem az, hogyan és hol”
– mondta.
Második bevetése, ezúttal Gázában, tovább mélyítette a szakadékot. Három hónap harc után súlyosan megsebesült, amikor egysége egy pokolgéppel ellátott épületbe lépett. Azóta hat műtéten esett át a válla helyreállítása érdekében.
„Nehéz volt megbocsátania, és a sérülésem csak rontott a helyzeten. Úgy érzi, rólam is gondoskodnia kell a gyerekek mellett. Alig ér hozzám, annyira dühös. Jártunk terápiára, de nem tudom, túléli-e a kapcsolatunk.”
A férfi, aki korábban jól fizetett mérnöki állásban dolgozott, ma állami támogatásból él, korábbi jövedelme töredékéből.
Egy harctéri felcser a poszttraumás stressz-zavart (PTSD) okolja eljegyzésének felbomlásáért. Több mint 250 napot töltött Gázában, és azóta éjszakai rémálmok, pánikrohamok gyötrik. „Amit láttam, éjjel-nappal kísért. Aki nem volt a fronton, nem értheti, milyen pokol ez.
Számukra az élet megy tovább, mintha mi sem történt volna – hazatérni ebbe a normalitásba rendkívül nehéz.”
A károk jelentős része már bekövetkezett
Eyal Fruchter, a poszttraumás stressz-zavarra specializálódott pszichiáter szerint a házastársak közül sokan már nem is feltétlenül várják vissza partnerüket a frontról. „Akikkel beszéltem, azt mondták, nem akarják, hogy a társuk hazajöjjön, mert amikor visszatér, kevésbé békés az élet, és közben már hozzászoktak ahhoz, hogy egyedül irányítsák a mindennapokat. Az emberek még próbálják fenntartani a házasságot, terápiára járnak, igyekeznek helyrehozni a kapcsolatot, de a károk jelentős része már bekövetkezett” – fogalmazott, amikor a válások magas számáról kérdezték.
Bár a rabbinátus legfrissebb adatai éves összevetésben csökkenő válásszámot mutatnak, Fruchter – az ICAR Collective társalapítója és orvos-tudományos igazgatója – arra figyelmeztetett, hogy a valós helyzet súlyosabb.
„A párok mintegy 50 százaléka él át komoly házassági nehézségeket, és körülbelül egyharmaduknál már szóba került a válás. Ez egyelőre nem látszik a statisztikákban, mert időbe telik, mire megjelenik – de sajnos meg fog”
– mondta.
Úgy véli, a jelenlegi számok egy még kibontakozás előtt álló hullámot takarnak, hiszen sok tartalékos még mindig nincs végleg otthon, és Izraelben a válási folyamat általában 18-24 hónapig is eltarthat.
„Az adatok még nem mutatnak növekedést, mert a válás hosszadalmas folyamat. A háború után egy-két évvel a statisztikák már tükrözni fogják, mi zajlik valójában”
– magyarázta.
Hozzátette: számos házastárs arról számol be, hogy a frontról hazatérő férj túlfeszített, állandó készenléti állapotban van, ingerlékeny, impulzív – miközben a család már hozzászokott ahhoz, hogy nélküle működik a háztartás. „Vannak, akik azt mondják, inkább maradjon Gázában, mert otthon csendesebb és stabilabb a légkör a feszültség nélkül. Szomorú, de ezt halljuk tőlük.”
A háború gyökeresen átalakította az otthon maradt nők életét is. „Ha a férj két év alatt 500 napot tölt távol, az mindent megváltoztat. Az egyszülős lét válik a valósággá – és az ember hozzászokik az egyedülléthez” – tette hozzá a szakember.
- 11:00
2022. december 23. - 18:00
2025. július 17. - 06:132023. február 4.
