Spanyolország az izraeli Rafael német leányvállalatának fegyverrendszereit vásárolja meg Jeruzsálem tiltakozása ellenére.
A Pedro Sánchez vezette spanyol kormány azzal indokolta a beszerzést, hogy a kérdéses fegyverrendszer komponensei Európában készülnek.
Berendelt az izraeli fegyverekből a spanyol kormány
A Sánchez-kormány az Európai Unió egyik leginkább Izrael-ellenes kabinetje, amit 2025 júniusában demonstrált is, amikor a spanyol védelmi minisztérium felfüggesztette a 285 millió euró értékű szerződését az izraeli Rafael Advanced Defense Systems által gyártott Spike LR2 páncéltörő rakéták beszerzésére, tiltakozásul a gázai háború miatt.
A döntés következtében Spanyolországnak más forrásból kellett korszerű rakétarendszert beszereznie, így a szintén a Rafael érdekeltségébe tartozó EuroSpike konzorciumhoz fordult. A Rafael ugyanis 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az európai fegyvergyártó vállalatban, míg a német Rheinmetall és Diehl Defence egyaránt 40-40 százalékos részesedéssel bír. A konzorcium gyártja a MELLS rendszert, amely gyakorlatilag a Spike LR2 európai változata; ennek révén a spanyol haderő továbbra is alkalmazhatja a 17 éve rendszerben lévő Spike LR rakétákat, amelyeket eddig Izraeltől vett.
A Sánchez-kormány érvelése szerint a MELLS európai gyártású komponensei megfelelnek a politikai és jogi elvárásoknak.
Az eredeti megállapodást 2023 októberében kötötte meg a spanyol védelmi minisztérium a Pap Tecnos-szal, a Rafael spanyol leányvállalatával. A szerződés 168 indítóeszközre, 1 680 rakétára és teljes körű logisztikai támogatásra szólt. A felfüggesztés idején felmerült, hogy az amerikai hadiipari óriások, például a Raytheon és a Lockheed Martin profitálhatnak a döntésből a Javelin rakéták értékesítésével, Madrid azonban végül a MELLS fegyverrendszer mellett köteleződött el – amely lényegében ugyanaz a technológia, csak eltérő ipari és jogi konstrukcióban jutnak hozzá.
Az izraeli védelmi ipar globális működési modellje jellemzően vegyesvállalatokra, stratégiai partnerségekre és helyi leányvállalatokra épül. A nagyvállalatok – mint a Rafael vagy az Elbit Systems – számos európai és észak-amerikai érdekeltséggel rendelkeznek, amelyek részben önálló jogi entitásként, részben közös vállalatként működnek helyi partnerekkel. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy a termelés és az összeszerelés adott esetben az adott ország területén történjen, megfelelve a nemzeti beszerzési és iparpolitikai elvárásoknak, miközben a kulcstechnológiák izraeli fejlesztési háttérre támaszkodnak. Ez a működési modell politikailag érzékeny helyzetekben is nagyobb mozgásteret ad, mert az egyes fegyverprogramok európai vagy más nemzeti ipari konstrukcióban valósulhatnak meg. Így a gyártás és az értékesítés formálisan helyi vagy európai keretben történik, még akkor is, ha a mögöttes technológia eredetileg Izraelben lett kifejlesztve.
Felmondott szerződések és ellentmondások
Sánchez többször is „népirtásnak” nevezte a gázai háborút, és kezdeményezte, hogy azok, akik közvetlenül részt vettek a konfliktusban, ne léphessenek be az országba. Amint arról a Neokohn is beszámolt, Spanyolország legalább három fegyverüzletet mondott fel azt követően, hogy Madrid teljes fegyverembargót hirdetett Izraellel szemben, amely megtiltja védelmi és kettős felhasználású termékek exportját Izraelbe, valamint fegyverek importját Izraelből.
A törölt szerződések között szerepelt a már említett megállapodás a Rafaellel, egy 7,5 millió dolláros lőszerbeszerzés az IMI Systems-től, valamint az Elbit Systems PULS rakétatüzérségi rendszerének 700 millió euró értékű beszerzése.
Mindazonáltal az EuropaPress beszámolója szerint a védelmi minisztérium forrásai már tavaly májusban elismerték, hogy az izraeli katonai technológiától való teljes elszakadás vagy egy átfogó fegyverembargó „bonyolult” és „nehezen végrehajtható” lenne, mivel Spanyolország kiberbiztonsági és mesterséges intelligencia-képességeinek jelentős része szintén izraeli technológiára épül.
A hivatalos kereskedelmi adatok alapján Spanyolország az embargó ellenére is folytatta izraeli fegyverek vásárlását: 2024-ben mintegy 7 millió euró, 2025-ben pedig 10,2 millió euró értékben. Az elmúlt évben 6,8 millió euró értékben importált bombákat, gránátokat, torpedókat, aknákat, rakétákat és hasonló hadianyagokat, továbbá 3,4 millió euró értékben egyéb hadieszközöket és lőszert.
- 14:00
2025. szeptember 26. - 13:00
2025. június 4. - 09:00
2025. október 23.
