Románia új szintre emeli csapásmérő képességeit a Sahara cirkálórakétával, egy mesterséges intelligenciával támogatott, precíziós fegyverrendszerrel, amelyet nagy távolságú precíziós csapások végrehajtására terveztek.
A Sahara egy Romániában fejlesztett cirkálórakéta, amelyet az Oves Enterprise hozott létre, és Nemesis mesterséges intelligenciával szereltek fel.
A legfontosabb tudnivalók Románia új cirkálórakétájáról
Az Oves Enterprise által fejlesztett, autonóm működésre képes rakéta mindössze 55 kilogramm tömegű, és legfeljebb 10 kilogrammos harci terhet képes hordozni. Kialakítása lehetővé teszi nagy értékű, kiemelt fontosságú célpontok megsemmisítését a harctéren.A rendszer központi eleme a Nemesis AI fedélzeti adatfeldolgozó megoldás, amely lehetővé teszi, hogy az üzemeltető személyzet az adott küldetéshez igazítsa a rakéta paramétereit, finomítsa a repülési útvonalat, és indítás előtt módosítsa a kulcsfontosságú beállításokat.
A Sahara akár 50 méteres repülési magasságon is képes haladni, a terepviszonyokat követve módosítja pályáját, csökkenti radarészlelhetőségét, és kihasználja a földfelszíni zavaró tényezőket az álcázás érdekében. Hajtóműve egy sugárhajtóműves (turbojet) megoldás, és hozzávetőleg 200 kilométeres műveleti hatótávolsággal rendelkezik
A cirkálórakétát nem önálló platformként, hanem teljesen integrált fegyverrendszerként tervezték: az irányítási rendszer, a szoftver, az elektronika és a repülésvezérlés egységes, összehangolt architektúraként került kifejlesztésre.
A további fejlesztési irány
Az Oves Enterprise több mint egymillió eurót fektetett kutatás-fejlesztésbe, és 25 fős szakértői csapatot állított fel a projekt megvalósítására. Az első éles bemutatót 2026 májusára tervezik, az év végére pedig a rendszer teljes képességspektrumának demonstrációját ígérik.
Rendszerbe állítása esetén a Sahara a Román Fegyveres Erők számára hazai fejlesztésű, mesterséges intelligenciával támogatott, nagy hatótávolságú csapásmérő képességet biztosíthat, amely kiegészíti a NATO meglévő eszközeit. Mihai Filip, az Oves Enterprise vezérigazgatója szerint a projekt nem pusztán egy új fegyver létrehozásáról szól, hanem arról, hogy Románia képes legyen a teljes rendszerarchitektúra megtervezésére és az AI-technológia mély integrációjára a védelmi megoldások tekintetében.
Románia szerepe a NATO keleti szárnyán
Románia a NATO keleti szárnyának egyik kulcsállama, stratégiai elhelyezkedése miatt különösen a Fekete-tenger térségében tölt be meghatározó szerepet. A 2014 utáni biztonsági környezet, majd az ukrajnai háború következtében a térség militarizációja és a hibrid fenyegetések erősödése indokolttá tették a nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő és elrettentő képességek fejlesztését. A Fekete-tenger medencéje egyszerre jelent tengeri, légi és szárazföldi hadműveleti kihívást, ahol a gyors reagálás, a mélységi csapásmérés és a hálózatközpontú hadviselés kulcsfontosságú. Egy hazai fejlesztésű, AI-alapú cirkálórakéta növeli Románia önálló döntési és reagálási képességet, miközben interoperábilis marad a NATO-rendszerekkel.
Románia az elmúlt években átfogó haderőmodernizációs programot indított, amelynek középpontjában a szárazföldi erők nehézfegyverzetének és a légierő eszközparkjának korszerűsítése áll. A szárazföldi erők megerősítése érdekében Bukarest az amerikai gyártású M1A2 Abrams harckocsik beszerzése mellett döntött, amelyek jelentős ugrást jelentenek a páncélos hadviselés terén. A légierő modernizációja keretében Románia már rendszerbe állította a F-16 Fighting Falcon vadászgépeket, és megkezdte az átállást az ötödik generációs F-35 Lightning II típusra, amely lopakodó képességével és fejlett szenzorrendszerével jelentősen növeli majd a román képességeket.
E fejlesztések – kiegészülve a hazai innovációval, mint amilyen a Sahara robotrepülőgép – egyértelműen azt mutatják, hogy Románia nem csupán befogadója, hanem aktív alakítója kíván lenni a NATO keleti védelmi architektúrájának.
