Egy 2700 évvel ezelőtti háztartás régészeti leletei új megvilágításba helyezik az idősek szerepét és társadalmi státuszát a vaskori Izraelben – közölte szerdán a Bar-Ilan University.
„Az idősek, vének, apák és anyák régészete a vaskori Izraelben” című tanulmány január 7-én jelent meg a Cambridge Archaeological Journal hasábjain.
Hogyan éltek az idősek a vaskori Izraelben?
A kutatást Avi Faust professzor vezette. A vizsgálat alapját egy olyan lakóház adta, amely az i. e. 8. század végén, egy asszír hadjárat során pusztult el. A romok alatt több száz agyagedény és számos más használati tárgy maradt érintetlenül, így kivételesen részletes képet nyújtanak az egykori háztartás életéről. Az ásatások a Júdeai-hegység délkeleti részén fekvő Tel ʿEton lelőhelyen zajlanak.
„Az idősek sokáig szinte láthatatlanok maradtak a régészeti kutatásokban”
– mondta Faust, aki a feltárások vezetője is. Faust szerint a csontmaradványok helyett a háztartási tárgyak elemzése hatékonyabb módszert kínál az idősebb családtagok azonosítására, valamint szerepük és befolyásuk feltárására – olyan nézőpontból, amelyet a régészet korábban többnyire figyelmen kívül hagyott.
A kétszintes, többhelyiséges épület – a tanulmányban 101-es épületként hivatkoznak rá – egy három generációból álló nagycsalád otthona volt. A földszinten található B szoba, amelyet feltehetően a család idősebb házaspárja használt, több szempontból is különlegesnek bizonyult. Ez volt az épület legnagyobb helyisége, és az egyetlen olyan földszinti tér, amelyet lakásra és alvásra használtak; a többi földszinti helyiség inkább tárolási vagy főzési funkciót töltött be.
A szoba közvetlenül a bejárattal szemben helyezkedett el, így lakói ráláthattak az udvarra és a többi helyiség bejáratára. Az, hogy az idősek hálóhelye a földszinten volt, arra utal, hogy számukra nehézséget jelenthetett volna a második szintre vezető létra napi többszöri megmászása.
A feltárás során egy különleges lábfürdőt is találtak, amely feltehetően előkelő vendégek fogadásához kapcsolódott, valamint elszenesedett cédrusmaradványokat, amelyek akár egy impozáns szék részei is lehettek.
A kutatók feltételezése szerint a családfő egy nagyméretű széken ülve figyelhette az udvar forgalmát és fogadhatta a vendégeket, míg a család idős nőtagja a háztartás mindennapi működését felügyelhette.
Az idős nők szerepe a család életében
A közvetlenül kapcsolódó terek – köztük az ételkészítésre szolgáló helyiség egy nagyméretű szövőszékkel, valamint a részben zárt udvar – az idős matriarcha tevékenységeihez, például a gyermekfelügyelethez és a szövéshez köthetők. Mindez arra utal, hogy központi szerepet töltött be a háztartás irányításában.
Faust szerint az eredmények egyértelműen cáfolják azt az elképzelést, hogy az idősek pusztán passzív tagjai lettek volna a családnak.
Épp ellenkezőleg: aktívan részt vettek az erőforrások kezelésében, a házimunka felügyeletében és a családi egység fenntartásában. A kutatás rámutat arra is, hogy a háztartás-régészet képes olyan mindennapi élethez kapcsolódó részleteket feltárni, amelyeket pusztán csontleletek vagy írott források alapján nem lehetne rekonstruálni.
A tanulmány innovatív módszertant alkalmazott: a tárgyi leletek, az építészeti jellemzők és az egyes tevékenységi terek elemzését ötvözte az öregedésre és a családi életre vonatkozó összehasonlító néprajzi megközelítésekkel.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Kép: Avraham Faust/ Tel ‘Eton Archaeological Expedition
- 18:49
2020. február 9. - 18:00
2025. október 15. - 09:042020. október 14.
