Soha nem látott nyíltsággal figyelmeztetett az ENSZ főtitkára: a világszervezet „küszöbön álló pénzügyi összeomlással” néz szembe, miután a tagállamok rekordösszegű, 1,57 milliárd dolláros befizetési hátralékot halmoztak fel. Antonio Guterres szerint az ENSZ akár már júliusra kifogyhat a készpénzből.
Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára, Antonio Guterres a Reuters által megismert, január 28-án kelt levelében súlyos figyelmeztetést intézett a tagállamok nagyköveteihez. A levél szerint az ENSZ pénzügyi helyzete olyan mértékben romlott, hogy az már a szervezet működőképességét veszélyezteti.
„A válság mélyül, veszélyezteti a programok végrehajtását, és pénzügyi összeomlás kockázatát hordozza. A helyzet a közeljövőben tovább romlik” – írta Guterres.
A főtitkár szerint 2025 végére a ki nem fizetett kötelező tagállami hozzájárulások összege elérte az 1,57 milliárd dollárt, ami történelmi csúcsot jelent.
Az Egyesült Államok szerepe kulcsfontosságú
Az ENSZ költségvetési szabályai alapján a tagállami befizetések mértéke az adott ország gazdasági súlyától függ.
Az Egyesült Államok a szervezet rendes költségvetésének 22%-át fedezi, míg Kína 20%-kal a második legnagyobb befizető.
Guterres levelében arra utalt, hogy egyes államok hivatalosan is bejelentették:
nem teljesítik a kötelező hozzájárulásaikat, amelyek az ENSZ működésének jelentős részét finanszírozzák.
Bár konkrét országokat nem nevezett meg, a háttérben egyértelműen érzékelhető az amerikai visszalépés.
A Trump-adminisztráció jelentősen csökkentette az ENSZ-ügynökségeknek nyújtott önkéntes támogatásokat, és megtagadta több kötelező befizetés teljesítését is, beleértve a békefenntartó missziók finanszírozását.
Kényszerítő szabályok és bénító likviditási válság
A helyzetet súlyosbítja egy kevéssé ismert ENSZ-szabály, amely szerint az év végén a fel nem használt forrásokat vissza kell szolgáltatni a tagállamoknak. Ez tovább szűkíti a mozgásteret egy olyan időszakban, amikor az alapvető működéshez sincs elegendő likvid forrás.
„Vagy minden tagállam teljesíti a befizetési kötelezettségeit teljes egészében és időben, vagy alapjaiban kell átalakítani az ENSZ pénzügyi szabályrendszerét, hogy elkerüljük az azonnali összeomlást”
– fogalmazott a főtitkár.
ENSZ-források szerint a jelenlegi pénzállomány alapján akár már júliusra elfogyhat a készpénz, ami a békefenntartó műveletek, humanitárius programok és adminisztratív működés leállásához vezethet.
A „Board of Peace” árnyéka az ENSZ fölött
A válság politikai dimenzióját erősíti, hogy Donald Trump korábban többször is bírálta az ENSZ-t, mondván: „nagy potenciálja van, de nem teljesíti azt”.
Elemzők szerint az amerikai elnök által nemrég bejelentett „Board of Peace” kezdeményezés hosszabb távon akár alá is áshatja az ENSZ szerepét, különösen a konfliktuskezelés területén.
Az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas jelezte: az uniós vezetők hajlandók együttműködni az új testülettel, amennyiben annak mandátuma kizárólag Gázára korlátozódik. Hasonló álláspontot képviselt Friedrich Merz is, aki szerint Németország csak jelentős módosításokkal tudná elfogadni az elképzelést.
Egzisztenciális kérdés az ENSZ számára
Guterres figyelmeztetése nem pusztán technikai vagy költségvetési jellegű: a főtitkár szerint az ENSZ jelenlegi formájában intézményi túléléséért küzd. Ha a tagállamok nem változtatnak hozzáállásukon, a világszervezet története egyik legsúlyosabb válságával nézhet szembe.
Hitelességi válság
Az ENSZ megítélését az utóbbi időszakban különösen súlyosan rontotta a gázai palesztinok ügye, ahol sorra derültek ki olyan botrányok, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a szervezet hitelességét és semlegességét. Kiderült például, hogy
az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége, az UNRWA alkalmazottai közül többen közvetlen kapcsolatban álltak a Hamásszal, sőt egyesek részt vettek a terrorszervezet tevékenységében is.
Ezzel párhuzamosan az izraeli hadsereg és független vizsgálatok bizonyítékokat tártak fel arra, hogy
ENSZ által működtetett gázai iskolákban, kórházakban és menekülttáborokban rakétákat, fegyverraktárakat és alagutak bejáratait rejtették el, miközben az ENSZ vezetése hosszú ideig tagadta vagy relativizálta ezeket az állításokat.
Mindez azt a benyomást erősítette, hogy a világszervezet nemcsak képtelen megakadályozni a humanitárius infrastruktúra militarizálását, hanem esetenként akaratlanul – vagy mulasztással – hozzájárul egy terrorszervezet működéséhez, ami súlyos csapást mért az ENSZ erkölcsi tekintélyére és nemzetközi hitelességére.
- 10:33
2020. május 13. - 12:002023. november 24.
- 06:132023. december 10.
