A Guardian brit lap értesülései szerint Delcy Rodríguez venezuelai alelnök már 2025 őszén tárgyalásokat kezdett amerikai tisztviselőkkel, miután Donald Trump egy november végi telefonhívásban felszólította Nicolás Madurót, hogy távozzon Venezuela éléről – amit a kommunista drogdiktátot visszautasított.
Venezuela ideiglenes elnöke, Delcy Rodríguez már előzetesen beleegyezett abba, hogy együttműködik az Egyesült Államok kormányával, amint az ország korábbi elnökét, Nicolás Madurót elfogják – írta csütörtökön a Guardian négy, a tárgyalásokat közvetlenül ismerő magas rangú forrásra hivatkozva.
Madurót és feleségét, Cilia Florést január 3-án amerikai különleges erők fogták el, majd az Egyesült Államokba szállították, ahol kábítószer- és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos vádak várnak rájuk. Másnap Venezuela legfelsőbb bíróságának alkotmányos tanácsa elrendelte, hogy az addigi alelnök, Delcy Rodríguez vegye át ideiglenesen az elnöki tisztséget. Rodríguez január 5-én tette le az esküt.
Bár kezdetben Rodríguez „emberrablásnak” nevezte Maduro elfogását, a múlt héten már hosszú, „eredményes és udvarias” telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal.
Elmondása szerint a hívás során egy kétoldalú menetrendet vitattak meg, amely mindkét ország érdekeit szolgálná.
A Guardian szerint Rodríguez már ősszel megkezdte az egyeztetéseket amerikai tisztviselőkkel, és a kapcsolatfelvétel Trump november végi telefonhívása után is folytatódott, amelyben az amerikai elnök felszólította Madurót a távozásra – amit az akkori elnök elutasított.
Egy forrás úgy fogalmazott: decemberben Rodríguez már készen állt az együttműködésre, amennyiben Madurót eltávolítják.
„Delcy folyamatosan kommunikált, az üzenet egyértelmű volt: Madurónak mennie kell”
– mondta a forrás.
Egy másik, az üzenetváltásokat ismerő személy szerint Rodríguez jelezte, hogy kész betölteni az űrt Maduro távozása után.ű
„Azt mondta: ‘Bármilyen helyzet alakul ki utána, én együtt fogok működni’”
– idézte a Guardian.
Rubio végül meggyőzhető volt
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, aki kezdetben szkeptikus volt Rodríguez ígéreteivel kapcsolatban, állítólag végül arra a következtetésre jutott, hogy
ez „a legjobb módja annak, hogy elkerüljék a káoszt Maduro bukása után”.
Rodríguez rendszeres hivatalos egyeztetéseket folytatott amerikai tisztviselőkkel a Venezuelából az Egyesült Államokba érkezett migránsok kitoloncolásának koordinálásáról, emellett háttércsatornákon keresztül is zajlottak megbeszélések.
A Guardian szerint
Rodríguez szoros kapcsolatot ápolt Katarral is, és jó viszonyban volt az uralkodó család egyes tagjaival, akik a Trump-adminisztrációval fennálló kapcsolataikat felhasználva segítették őt abban, hogy közvetlenebb hozzáférést kapjon Washingtonhoz.
A lap megkeresésére sem a venezuelai kormány, sem a Fehér Ház nem reagált.
Az Egyesült Államok új főmegbízottat nevezett ki Venezuelába
Az Egyesült Államok új vezető diplomatát nevezett ki a venezuelai ügyek élére – derül ki a caracasi amerikai nagykövetség honlapjáról.
Laura Dogu, aki korábban kétszer is amerikai nagykövetként szolgált – Hondurasban és Nicaraguában –, a venezuelai ügyekért felelős egység ideiglenes ügyvivője (chargé d’affaires) lesz. Az egység a bogotái amerikai nagykövetségen működik.
Dogu kinevezésére azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok január elején rajtaütésben elfogta Madurót, majd New Yorkba szállította, hogy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak miatt bíróság elé állítsák.
„A Trump-adminisztráció továbbra is együttműködik az ideiglenes hatóságokkal Venezuela stabilizálása érdekében, a Rubio miniszter által ismertetett háromfázisú terv részeként”
– mondta egy magas rangú külügyi tisztviselő.
„Ehhez elengedhetetlen egy teljes munkaidős ügyvivő jelenléte Bogotában. Dogu nagykövet kiválóan alkalmas arra, hogy vezesse a csapatot ebben az átmeneti időszakban.”
Az Egyesült Államok már január elején megkezdte az előkészületeket arra az esetre, ha Trump döntene a caracasi amerikai nagykövetség újranyitásáról. Január 9-én amerikai diplomáciai és biztonsági szakemberek érkeztek Caracasba egy „fokozatos újranyitás” lehetőségének felmérésére.
Washington 2019-ben vonta ki teljes diplomáciai személyzetét Venezuelából az elhúzódó politikai válságra hivatkozva.
Szűken elbukott a Kongresszusban a Trump hadihatalmát korlátozó javaslat
Az amerikai képviselőház csütörtökön hajszál híján elutasított egy határozati javaslatot, amely megtiltotta volna Trumpnak, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül további katonai műveleteket indítson Venezuela ellen.
A szavazás 215–215-ös döntetlennel zárult, ami automatikusan a javaslat bukását jelentette. A tervezet arra kötelezte volna az elnököt, hogy vonja ki az amerikai fegyveres erőket Venezuelából, hacsak a Kongresszus nem ad hivatalos felhatalmazást háborúra vagy katonai erő alkalmazására.
A szavazás nagyrészt pártvonalak mentén zajlott. A republikánusok szűk többséggel (218–213) rendelkeznek a házban. Két republikánus – Don Bacon és Thomas Massie – a demokrata oldallal szavazott, minden demokrata támogatta az indítványt.
A ház vezetése addig tartotta nyitva a szavazást, amíg egy republikánus képviselő vissza nem ért a Capitoliumba, hogy leadja az elutasító voksot.
A szoros eredmény azt mutatja, hogy még a republikánusok körében is nő az aggodalom Trump külpolitikája miatt. Egyre többen vallják, hogy az alkotmány értelmében a háborús döntések joga a Kongresszust illeti, nem az elnököt.
A javaslat ellenzői szerint az intézkedés szükségtelen, mivel jelenleg nincs amerikai szárazföldi haderő Venezuelában. „Nincsenek ott katonáink, akik harcolnának” – mondta a vita során Brian Mast floridai republikánus képviselő.
A támogatók ezzel szemben attól tartanak, hogy az Egyesült Államok egy újabb „végtelen háborúba” sodródhat, Afganisztán és Irak után.
Trump kormánya azzal érvel, hogy Maduro elfogása nem katonai akció, hanem korlátozott jogérvényesítési művelet volt, amelynek célja az elnök bíróság elé állítása kábítószer-kereskedelem miatt.






