Új szintre lépett a Grönland körüli geopolitikai feszültség: francia, német és skandináv katonák érkeztek az autonóm dán területre, miután Washington és európai szövetségesei között „alapvető nézetkülönbségek” bontakoztak ki Grönland jövőjéről. Az Egyesült Államok elnöke továbbra sem tett le arról, hogy amerikai ellenőrzés alá vonja a stratégiai fontosságú sarkvidéki szigetet.
Franciaország, Németország, Norvégia és Svédország katonái megkezdték a grönlandi jelenlétet, hivatalosan a biztonság megerősítése érdekében. Franciaország 15 katonát küldött, Németország pedig 13 fős felderítő egységet vezényelt ki, miközben norvég és svéd erők is részt vesznek az akcióban. A missziót „területfelismerő” gyakorlatként írják le, amelynek szimbolikus eleme az Európai Unió zászlajának kitűzése a szigeten.
Emmanuel Macron megerősítette, hogy az első francia katonai egységek már úton vannak, mások pedig hamarosan követik őket.
Párizs szerint a kétnapos művelet azt hivatott demonstrálni, hogy az EU képes gyors katonai reagálásra, ha a helyzet megkívánja.
Zsákutcában a tárgyalások az Egyesült Államokkal
A katonai lépések hátterében az áll, hogy a dán és grönlandi külügyminiszterek washingtoni egyeztetései nem hoztak áttörést. A találkozón az amerikai fél részéről Marco Rubio és JD Vance vett részt, ám Koppenhága és Nuuk nem tudta eltéríteni az amerikai álláspontot.
Lars Løkke Rasmussen nyíltan elismerte:
nem sikerült megváltoztatni Washington hozzáállását.
Hozzátette, hogy világos: Donald Trump továbbra is a Grönland feletti ellenőrzés megszerzésében gondolkodik. Grönland külügyminisztere, Vivian Motzfeldt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem jelent tulajdonjogot:
Grönland nem kíván az Egyesült Államok részévé válni.
Trump: „Szükségünk van Grönlandra”
Trump a Fehér Házban egyértelművé tette álláspontját: szerinte az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra, különösen az Oroszország és Kína részéről érzékelt növekvő érdeklődés miatt.
A dán védelmi képességeket korábban gúnyosan „kutyaszánokkal” jellemezte, és kijelentette: ha az USA nem lép, akkor Moszkva vagy Peking fog.
A dán fél ezzel szemben kettős stratégiát követ: egyrészt bizonyítani akarja, hogy komolyan veszi az északi védelem kérdését, másrészt elrettentő jelzést küldene. Bár senki sem gondolja, hogy az európai csapatok képesek lennének feltartóztatni egy amerikai katonai akciót, jelenlétük politikailag rendkívül kényessé tenné a helyzetet, hiszen NATO-szövetségesek katonái állomásoznának a területen.
Orosz tiltakozás és a „szabályalapú rend” kritikája
Moszkva élesen bírálta az európai és amerikai érvelést, amely szerint Oroszország és Kína aktivitása indokolná a katonai lépéseket Grönlandon. Az orosz külügy szóvivője, Maria Zakharova szerint a Nyugat mesterséges fenyegetést kreál, majd erre hivatkozva avatkozik be. Oroszország és Kína közösen utasította el, hogy nevüket ürügyként használják a feszültség eszkalálására.
Eközben a NATO „északi militarizációját” is bírálták, hangsúlyozva: az Északi-sarkvidéknek békés együttműködés terepének kellene maradnia.
Inuit félelmek
Grönlandon nemcsak geopolitikai, hanem társadalmi feszültségek is erősödnek. Az inuit közösségek – különösen az Ilulissat környékén élők – attól tartanak, hogy a nagyhatalmi érdekek felülírják hagyományos életformájukat. Helyi vezetők szerint a sziget nem nyersanyag-lelőhely, hanem több ezer éves kultúra otthona.
- 14:00
2022. január 14. - 16:00
2026. január 7. - 14:002024. december 25.
