Miközben Izrael immár két éve többfrontos háborús nyomás alatt áll, gazdasági teljesítménye nem omlott össze – sőt. Az egy főre jutó GDP alapján a zsidó állam ma Németországgal egy ligában játszik, megelőzve Franciaországot, Olaszországot, sőt az Egyesült Királyságot is. Hogyan lehetséges ez, és mi hajtja Izrael gazdaságát a folyamatos biztonsági kihívások ellenére?
A nemzetgazdaságok összehasonlításánál a teljes GDP gyakran félrevezető. Egy 80–90 milliós ország természetes módon nagyobb összterméket állít elő, mint egy tízmilliós. Éppen ezért sokkal beszédesebb az egy főre jutó GDP, amely azt mutatja meg, mekkora gazdasági érték „jut” átlagosan egy állampolgárra.
Ebben a mutatóban Izrael a fejlett világ élmezőnyéhez tartozik. A nemzetközi intézmények (IMF) 2025-re vonatkozó becslései szerint Izrael egy főre jutó GDP-je 60 ezer dollár körül alakul, ami gyakorlatilag azonos szint (sőt, kicsit magasabb is) Németország mutatójával, és meghaladja Franciaország és Olaszország értékeit.
A brit és például a finn gazdaság hasonló szinten mozog, de Izrael több évben is föléjük kerül.
Gazdasági erő tartós háborús környezetben
A számok jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha figyelembe vesszük a körülményeket. Izrael 2023 októbere óta folyamatos háborús fenyegetettségben él:
tömeges mozgósítás, növekvő védelmi kiadások, munkaerő- és a háború miatti jelentős turisztikai kiesés és geopolitikai bizonytalanság nehezíti a gazdaság működését.
Mégis, az izraeli gazdaság meglepően ellenállónak bizonyult. A költségvetési és pénzügyi rendszer stabil maradt, a beruházások nem száradtak ki, és az exportképes ágazatok továbbra is jelentős bevételeket termelnek. Ez a rugalmasság ritka még a fejlett országok körében is.
A növekedés motorjai: miből él Izrael?
High-tech és innováció – a gazdaság zászlóshajója. Izrael nem véletlenül kapta meg a „startup nemzet” becenevet.
A high-tech szektor a GDP nagyjából ötödét adja, az export több mint feléért felel, és kiemelkedően magas hozzáadott értéket termel.
A kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a félvezetőipar olyan globális piacokra dolgozik, amelyek kevéssé függenek a regionális konfliktusoktól.
Szolgáltatások: fejlett nyugati szerkezet
Izrael gazdasági szerkezete sok tekintetben hasonlít Nyugat-Európáéhoz. A szolgáltató szektor – pénzügy, üzleti szolgáltatások, kutatás-fejlesztés, egészségipar – meghatározó súlyt képvisel. Ezek az ágazatok stabil bevételt nyújtanak, és jól illeszkednek a magasan képzett munkaerőhöz. Ehhez járul hozzá, hogy a tartós biztonsági kihívások egyben ipari előnyt is jelentenek. Az izraeli védelmi és biztonságtechnológiai ipar nemcsak a hazai igényeket szolgálja ki, hanem jelentős exportőr is.
A dróntechnológia, a rakétavédelem és az elektronikai hadviselés világszinten keresett termékek.
Energia és gyógyszeripar
A Földközi-tenger keleti medencéjében feltárt földgázmezők új, stabil lábat adtak a gazdaságnak. A hazai termelés csökkenti az energiafüggőséget, az export pedig bevételt hoz az államkasszába.
Az izraeli gyógyszeripar és biotechnológia pedig évtizedek óta jelen van a globális piacon. A magas szintű kutatás-fejlesztés itt is kulcsszerepet játszik, és jól kiegészíti a high-tech dominanciáját.
Izraeli modell
Az egy főre jutó GDP adatai alapján Izrael nem „felzárkózó” ország, hanem a fejlett világ felső kategóriájába tartozik.
Különösen figyelemre méltó, hogy ezt a pozíciót két éve tartó, többfrontos háborús helyzetben is meg tudta őrizni.
A magas hozzáadott értékre épülő gazdasági modell tehát – innováció, technológia, tudásintenzív szolgáltatások – még súlyos geopolitikai nyomás alatt is képes fenntartani az életszínvonalat.
Megyeri Jonatán összes cikkét elolvashatja itt.
