Izrael a második egymást követő évben is az utolsó helyen végzett a Nation Brands Index rangsorában, miközben az ország nemzetközi megítélése példátlan mértékben romlott tovább. A 2025-ös felmérés szerint Izrael összpontszáma 6,1 százalékkal esett vissza – ez a legnagyobb éves zuhanás az index közel húszéves történetében.
Izrael 2025-ben ismét az 50 országot vizsgáló Nation Brands Index lista legvégére került – derül ki a BrandIL által közzétett adatokból. A rangsort Simon Anholt politikai tanácsadó dolgozta ki, az éves felmérést az Ipsos végzi, és
nem objektív gazdasági, katonai vagy jogi mutatókat mér, hanem azt, miként érzékelik az egyes országokat a világ különböző részein élő emberek.
A kutatás augusztus és szeptember között zajlott, mintegy negyvenezer válaszadó bevonásával húsz országban, amelyek a világ népességének körülbelül hetven százalékát fedik le. Az index hat területen vizsgálja az országok megítélését, a turizmustól kezdve az emberekhez fűződő érzelmi viszonyon és a kultúrán át egészen a kormányzás és az exporttermékek reputációjáig.
Példátlan visszaesés, második éve az utolsó helyen
A 2025-ös jelentés szerint Izrael összesített pontszáma 6,1 százalékkal csökkent egyetlen év alatt, ami a Nation Brands Index történetének legnagyobb egyéves romlása.
Ezzel Izrael immár második éve zsinórban az utolsó helyen áll az 50 vizsgált ország között, ami jól mutatja, hogy a negatív trend nem átmeneti, hanem tartósan beépült a globális közvéleménybe.
A jelentés arra is rámutat, hogy Izrael reputációja egyre inkább elszakad az ország objektív társadalmi és gazdasági mutatóitól.
Miközben az egy főre jutó GDP, az oktatási színvonal vagy a várható élettartam alapján Izrael a legfejlettebb gazdaságok közé tartozna, a globális percepcióban egyre inkább a perifériához sorolják.
Az izraeli társadalom is célkeresztben
A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy
a nemzetközi kritika már nem kizárólag az izraeli kormány politikájára irányul, hanem egyre inkább magát az izraeli társadalmat is érinti.
Az úgynevezett emberi dimenzióban, amely a bizalmat, az empátiát és a jóindulatot méri az adott ország polgárai iránt, Izrael a rangsor utolsó helyére került.
A jelentés ezt a pozitív érzelmek összeomlásaként írja le, amely a mindennapi tapasztalatokban is megjelenik.
Egyre több izraeli számol be külföldön tapasztalt ellenséges megnyilvánulásokról, fenyegetésekről vagy akár támadásokról, miközben kulturális és akadémiai kapcsolatok szakadnak meg, és az izraeli jelenlét számos nemzetközi térben vitatottá válik.
A Z generáció elfordulása
A legdrámaibb romlást a Z generáció körében mérték, különösen a nyugati országokban.
A fiatal válaszadók körében Izrael széles körben kolonialista vagy illegitim államként jelenik meg, és a kutatók szerint nagyrészt eltűnt a különbségtétel az izraeli kormány döntései és az izraeli társadalom belső sokszínűsége között.
Ez a tendencia különösen aggasztó, mivel a Z generáció lesz a következő évtizedek politikai, gazdasági és kulturális döntéshozóinak bázisa. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi reputációs válság hosszú távon komoly következményekkel járhat Izrael gazdasági kapcsolataira, befektetési környezetére és nemzetközi mozgásterére.






