Soha nem látott tömeges visszahívást rendelt el a Trump-adminisztráció: csaknem harminc, hivatásos külügyi pályán szolgáló amerikai nagykövetnek kell heteken belül elhagynia állomáshelyét. A döntés felrúgja az évtizedes diplomáciai gyakorlatot, és világszerte képviseleti űrt hagyhat maga után.
A The New York Times értesülései szerint közel harminc amerikai nagykövet kapott értesítést az elmúlt napokban arról, hogy legkésőbb január közepéig haza kell térnie állomáshelyéről. Az érintettek mindannyian hivatásos külügyi diplomaták, akiket a Biden-adminisztráció idején neveztek ki, szenátusi jóváhagyással.
A szokásos megbízatás három–négy évig tartana, a mostani intézkedés azonban idő előtt, indoklás nélkül szakítja félbe szolgálatukat.
„Ilyen még soha nem történt”
Az amerikai karrierdiplomatákat képviselő American Foreign Service Association megerősítette: ez az első alkalom a külügyi szolgálat történetében, hogy ilyen széles körű visszahívás érinti a nagyköveti rangban szolgáló hivatásos diplomatákat.
A szervezet szóvivője szerint az érintetteket többnyire telefonon, magyarázat nélkül értesítették, ami
„rendkívül szokatlan és súlyosan eltér a bevett normáktól”.
Az érdekképviselet belső archívumai alapján arra jutott, hogy a külügyi szolgálat fennállása óta nem volt példa ilyen tömeges, politikai indoklás nélküli visszarendelésre.
A kormány szerint „szokásos eljárás”
Az amerikai külügyminisztérium ezzel szemben azt közölte: a lépés „teljesen bevett gyakorlat”.
A tárca szerint a nagykövet az elnök személyes képviselője, ezért az elnök joga eldönteni, kik képviselik az Egyesült Államokat az „America First” politika szellemében.
Hivatalos indoklást ugyanakkor nem adtak, és nem jelentettek be átfogó diplomáciai stratégiaváltást sem.
Afrika a leginkább érintett
A lap szerint egy informális lista már körbejár a diplomáciai körökben, amely alapján a világ szinte minden régióját érinti a visszahívás, különösen a Szaharától délre fekvő Afrikát, ahol mintegy egy tucat nagykövetet érinthet az intézkedés.
Több afrikai országban már eddig is megerősített nagykövet nélkül működött az amerikai külképviselet, ezeken a helyeken a nagykövethelyettesek – szintén karrierdiplomaták – látják el ideiglenesen a misszióvezetői feladatokat.
Rubio-féle „átszervezés” a háttérben
A háttérben az idei évben Marco Rubio külügyminiszter által felügyelt átfogó átszervezés áll. Júliusban a külügyminisztérium mintegy 1300 fős leépítést jelentett be, köztük több száz külügyi tisztviselő elbocsátásával.
Sokan közülük épp washingtoni beosztásban dolgoztak két külszolgálat között, olyan irodákban, amelyeket a reform során megszüntettek.
Politikai kinevezettek vs. karrierdiplomaták
Az amerikai gyakorlat szerint a politikai kinevezésű nagykövetek – jellemzően elnöki támogatók vagy közeli szövetségesek – automatikusan lemondanak kormányváltáskor.
Ez idén is megtörtént.
A hivatásos diplomaták azonban eddig rendszerint túléltek kormányváltásokat, biztosítva az intézményi folytonosságot és a szakmai stabilitást. A mostani döntés ezt a hallgatólagos konszenzust bontja meg.
Diplomáciai következmények
Szakértők szerint a nagykövetek tömeges visszahívása jelentős működési zavarokat okozhat, különösen válságövezetekben és stratégiai régiókban, ahol az amerikai jelenlét kulcsszerepet játszik.
A Trump-adminisztráció részéről ugyanakkor egyértelmű az üzenet: a külpolitikai lojalitás elsőbbséget élvez a hagyományos diplomáciai normákkal szemben.
