Az IDF csapatait egy élvonalbeli, hazai fejlesztésű tüzérségi fegyverrendszerrel szerelik fel.
A SIGMA 155 mm-s önjáró löveg új korszakot nyit az izraeli tüzérség számára, ötvözve az automatizálást, a nagy hatótávolságú pontosságot és a kisebb legénységet. A SIGMA lesz az IDF első jelentősebb hazai szárazföldi fegyverrendszere a Merkava tank óta.
Hazai gyártású fegyvert kap az izraeli tüzérség
A héten az Elbit Systems jokneami gyárában szerény ünnepélyes átadási ünnepsége történelmi mérföldkövet jelentett az IDF Tüzérségi Hadtestének életében azzal, hogy leszállították az első hazai gyártású kerekes önjáró löveget a számára. Az izraeli Elbit Systems hivatalosan is átadta az újonnan kifejlesztett fegyverrendszert, amelyet héberül Ro’em, angolul pedig SIGMA 155 néven ismernek, a hadsereg tüzérségi főtisztjének, Ehud Bibi dandártábornoknak. A 155 mm-es löveg kigördült az északi ipari övezetből a közeli 6-os főútra, és dél felé vette az irányt a Negev-sivatagban található Tze’elim bázisra.
A fegyver átadása négy évtizeddel azután történt, hogy az IDF először vásárolt amerikai gyártmányú M109 Paladin önjáró tüzérségi rendszereket. Az izraeli hadsereg több mint egy évtizednyi keresés után állítja végre hadrendbe az amerikai Paladinok utódját. Az Elbit végül egy teljesen Izraelben gyártott, kerekes tüzérségi fegyverrendszert fejlesztettek ki, amely automatikus töltéssel, a hét helyett három katonából álló csökkentett legénységgel, akár 40 kilométeres lőtávolsággal és fejlett parancsnoki és irányítási technológiákkal rendelkezik.
A vállalat 2019-ben kezdte meg a löveg fejlesztését a nulláról. A projekt ismételt technikai kihívásokkal, tucatnyi éleslövészeti teszttel és a működési követelményeknek való megfelelés érdekében kiterjedt átalakításokkal nézett szembe, beleértve a percenként nyolc lövedék lövési sebességet és a több célpont elleni szinkronizált, egyidőben célba találó csapások végrehajtásának képességét, más SIGMA 155 egységekkel együttműködve.
Az október 7-én kezdődött elhúzódó háború további késéseket okozott a programban. A hadsereg a személyzetet és az erőforrásokat harci műveletekre irányította át, miközben a kulcsfontosságú alkatrészek nem érkeztek meg külföldről, nagyrészt a több európai ország által elrendelt fegyverembargók miatt. Ezeket az akadályokat azonban mostanra sikeresen elhárították.
A SIGMA egyik fő előnye a mobilitása. A lánctalpas tüzérséggel ellentétben a kerekes SIGMA 155 gyorsabban tud mozogni a lőállások között, beleértve a nehéz terepen való áthaladást is, ami olyan szintű működési rugalmasságot kínál a szárazföldi tűztámogatáshoz, amely korábban nem volt elérhető az izraeli erők számára.
Gőzerővel folyik a löveg szolgálatba állítása
A hadrendbe állítási folyamat részeként az új fegyver a következő hetekben további éleslövészeti gyakorlatokon esik át. Ezzel egyidejűleg az első legénység, amely várhatóan tavasszal kapja meg a rendszert, megkezdi a vele kiképzést.
Eközben a jokneami üzemben megszakítás nélkül folytatódik a további lövegek gyártása, és további rendszereket szállítanak fokozatosan a nyár elején az IDF-nek. Az első SIGMA 155 zászlóalj várhatóan a következő őszre kezdi meg működését. A Tüzérségi Hadtest tisztviselői becslése szerint a SIGMA 155-ön alapuló első tüzérségi alakulat három éven belül üzembe áll, és az évtized végére, esetleg korábban, az összes reguláris tüzérségi zászlóalját felszerelik az új, izraeli gyártású fegyverrel.
A meglévő önjáró lövegeket időközben tartalékos tüzérségi egységekhez irányítják át, és semmikép nem adják el vagy selejtezik le őket. Az IDF ugyanis már levonta a tanulságot a szárazföldi erők október 7-i kudarcai után (az IDF a háború előtt még az eladást és leselejtezést fontolgatta). Valószínűleg pótalkatrészként, éleslövészeti célpontokként vagy kivételes vészhelyzeti felhasználásra fogják használni őket.
A SIGMA működés közben:
Az IDF azt tervezi, hogy az első tüzérségi bevetést a héten leszállított SIGMA 155-tel a hadseregbe való teljes integrációját követő első két hónapon belül hajtja végre. A hadműveleti színteret még nem határozták meg, de Libanont tartják a legvalószínűbbnek, a hadműveleti igényektől függően.
Az elmúlt években a tüzérségi hadtest súlyos katona- és szakemberhiánnyal küzdött a tartalékos zászlóaljaiban, és a SIGMA 155-re való áttérés hatékonyságnövekedése várhatóan segíteni fog ennek a hiánynak a pótlásában. Az új rendszer működtetéséhez szükséges munkaerő mindössze három legénységi tagra csökkent a korábbi hét helyett: egy parancsnokra, egy lövészre és egy sofőrre.
