Katartikus beszélgetés a 21. századi zsidó identitásról.
Mit jelent ma zsidónak lenni Magyarországon? Vallás, kultúra, közösség – vagy mindez egyszerre? Az 50 perc legújabb adásában Szalai Kálmán két vendéget hívott, hogy erről a sokszor elhallgatott, mégis sokakat érintő kérdésről beszélgessen: Dr. Berkovits Balázst, szociológust, aki a zsidó közösségek társadalmi változásait kutatja, és Schönberger Ádámot, az Auróra közösségi tér vezetőjét, aki új típusú, városi zsidó közösséget épít.
A beszélgetésben szó esik arról, hogyan változott a vallás szerepe, mit keresnek a fiatalok a zsidó közösségekben, és miért nem a zsinagóga az egyetlen út a zsidó identitás megéléséhez. Van-e helye a politikának, aktivizmusnak, társadalmi érzékenységnek a zsidóságban? Hogyan lehet újra összekötni a hívőket, a kulturális zsidókat és a közösség nélkül élőket? Őszinte, mély, de mégis felszabadító beszélgetés a hitről, önazonosságról és közösségről – 21. századi módra.
A zsidó identitás sokfélesége
Dr. Berkovits Balázs szerint a mai magyar zsidóság sokkal heterogénebb, mint valaha. „Vannak, akik számára a vallásos élet jelenti a zsidóságot, másoknak inkább a kulturális hagyományok, a közösség vagy az etikai elvek fontosak. Ez nem gyengeség, hanem a zsidó élet természetes sokszínűsége.” A szociológus hangsúlyozta, hogy az identitás ma gyakran nem vallási, hanem társadalmi kérdés: „Sokan a zsidóságukban nem vallást, hanem közösségi élményt keresnek. Egy olyan közeget, ahol értik egymást, és ahol a közös múlt, a közös sors összeköt.”
A teljes adás itt tekinthető meg:
Schönberger Ádám az Auróra közösségi tér alapítójaként egészen más irányból közelíti meg a zsidóságot. „A mi közösségünk nem a vallási szertartásokra épül, hanem az együttlétre. Olyan helyet szeretnénk, ahol a zsidóság nem kizár, hanem befogad.”
Szerinte sok fiatal azért fordul el a hagyományos intézményektől, mert azok nem képesek választ adni a mai kérdésekre. „A zsidóság mindig is az alkalmazkodásról szólt. Most is ezt tesszük: megtaláljuk, hogyan lehet zsidónak lenni a 21. században, a saját életünk ritmusában.”
Hagyomány és modernitás párbeszéde
Szalai Kálmán felvetette: hogyan fér meg egymás mellett a hagyomány és a modern életforma? Berkovits így fogalmazott: „A hagyomány nem múzeumi tárgy. Akkor él, ha folyamatosan vitatkozunk vele. A zsidó vallás nem a dogmákról szól, hanem a kérdezésről.” Schönberger ehhez kapcsolódva azt mondta: „Nem az a fontos, hogy mindenki ugyanúgy tartsa a szabályokat, hanem hogy őszintén vállalja a zsidóságát. A közösség nem attól zsidó, hogy ki hány micvát teljesít, hanem attól, hogy együtt gondolkodik.”
A beszélgetés egyik legerősebb pontja az volt, amikor mindketten arról beszéltek, mit jelent számukra a közösség. „A közösség nem szervezet, hanem érzés” – mondta Schönberger. – „Egy biztonságos tér, ahol nem kell magyarázkodni, hogy ki vagy.” Berkovits hozzátette: „A szociológiai kutatások is azt mutatják, hogy ahol a közösség él, ott a vallásosság is tovább él. A közösségi lét megtartja a zsidóságot, még akkor is, ha a vallásosság formája átalakul.”
Politika, felelősség, aktivizmus
Nem kerülték meg a kényes kérdést sem: lehet-e a zsidóság társadalmi ügy? Schönberger szerint „a zsidó hagyomány egyik alapja, hogy nem hagyjuk közönyösen a világot. A tikkun olam – a világ megjavítása – nem csak vallási elv, hanem emberi felelősség.” Berkovits hozzátette: „A modern zsidóság akkor maradhat hiteles, ha reagál a társadalom kihívásaira. Ha bezárkózik, elveszíti a kapcsolatát a valósággal.”
Az adás végén Szalai Kálmán arra kérdezett rá, hogyan látják a zsidó közösségek jövőjét Magyarországon. Berkovits szerint „a jövő azon múlik, mennyire tudunk új formákat teremteni a hagyományra építve. A fiatalok nem elfordulnak, hanem új utakat keresnek.” Schönberger így fogalmazott: „A zsidóság nem intézmény, hanem folyamat. Az a dolgom, hogy megéljem, ne hogy elmagyarázzam. Ha sikerül közösséget építeni, akkor lesz jövőnk.”
Az 50 perc adása különleges, mert nem múltidéző, hanem jövőkereső beszélgetés volt. A vallási hagyomány és a társadalmi felelősség, a hit és az emberi kapcsolódás egyszerre jelentek meg benne. Berkovits Balázs és Schönberger Ádám más világokból jönnek, mégis ugyanarra a kérdésre keresnek választ: hogyan lehet ma zsidónak lenni – szabadon, őszintén, közösségben.
Ahogy Berkovits fogalmazott: „A zsidóság nem múlt, hanem jelen. Addig él, amíg beszélünk róla.”
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
