Válaszul a Wizz Air tervezett új izraeli központjára, az Israir légitársaság egy stratégiai repülőgép-megállapodást jelentett be.
„Mi 25 000 eurót fizetünk a pilótáknak, míg a Wizz Air 10 000 eurót – nem aggódom az izraeli pilóták elvesztése miatt” – nyilatkozta a Ynetnek az Arkia légitársaság vezérigazgatója.
A Wizz Air izraeli terjeszkedése
A magyar fapados légitársaság, a Wizz Air, 2026 áprilisában új operatív központot tervez nyitni a Ben Gurion repülőtéren – jelentette be a társaság vezérigazgatója csütörtökön Miri Regev közlekedési miniszterrel folytatott találkozóján. A nyilatkozat heves ellenállást váltott ki Izrael belföldi légitársaságaiból, akik figyelmeztettek, hogy „minden rendelkezésre álló eszközzel” ellenezni fogják a lépést.
„Ez egy példa nélküli lépés – nemcsak Izraelben, hanem a világ bármely pontján. Egy kereskedelmi légitársaság beléphet és átveheti a belföldi piacot”
– mondta Oz Berlowitz, az Arkia vezérigazgatója. „Ez egy komoly fejlemény, és harcolni fogunk ellene, beleértve a bírósági úton is.”
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Miri Regevnek elmondta, hogy a légitársaság a következő három évben 1 milliárd dollárt tervez befektetni az izraeli piacon, 10 új repülőgépet telepít az országba, és a jelenlegi 20 útvonal mellé 50 újat nyit. Bejelentette azt is, hogy 4000 munkahelyet teremtenek Izraelben.
Regev üdvözölte a tervet, és bírálta a helyi légitársaságokat: „Nem titok, hogy az izraeli légitársaságok a legnehezebb pillanatokban emelték az árakat. Ez elfogadhatatlan” – mondta, jelezve elhatározását, hogy támogatja a Wizz Air terjeszkedését az izraeli piacon.
Verseny az izraeli piacért
Az Israir pénteken egy éles nyilatkozattal reagált, hangsúlyozva: „Nem félünk a versenytől. A tisztességért, az egyenlőségért és az izraeli repülés jövőjéért küzdünk.” A vállalat figyelmeztetett, hogy a Regevék által javasolt politika tisztességtelen előnyöket teremt a külföldi légitársaságok számára, és veszélyeztetheti a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az árstabilitást és a nemzeti repülésbiztonságot.
„A verseny nem fenyegetés – hanem egy növekedési motor” – jelentette ki a légitársaság. „De a versenynek tisztességesnek kell lennie.” Israir azzal érvelt, hogy a fapados 1-es terminálon a jelenlegi résidő-elosztás háromszorosan a Wizz Airnek kedvez, annak ellenére, hogy Israir több utast szállít, és egész évben fenntartja a belföldi járatokat a Vörös-tenger üdülővárosába, Eilatba.
Az Israir felszólította Regevet, hogy azonnal orvosolja ezeket az „egyensúlyhiányokat”, követelve a külföldi személyzet foglalkoztatásának egyenlő feltételeit, a légitársaság mérete alapján történő méltányos résidő-elosztást és a repülőtéri díjak jelentős csökkentését.
A légitársaság a nemzeti légiközlekedés-biztonság reformját is sürgette, összhangban a Nemzetbiztonsági Tanács ajánlásaival, amelyek csökkentenék a költségeket és megszüntetnék az izraeli légitársaságokra nehezedő „mesterséges terheket”.
„Nem fordulhat elő, hogy a kormány arra ösztönzi polgárait, hogy külföldi légitársaságokkal repüljenek, miközben egyenlőtlen biztonsági előírásokat és akadályokat támaszt saját légitársaságaival szemben”
– olvasható a közleményben. „Ez nem egyenlőség. Ez nem professzionalizmus. És ez nem a közérdek.”
Egy külön bejelentésben Israir bemutatott egy stratégiai bővítési tervet is, amelynek keretében az igazgatótanács jóváhagyta két Airbus A330 széles törzsű repülőgép vásárlására irányuló tárgyalások megkezdését, egy becslések szerint 80 millió dolláros üzlet keretében. A lépés jelzi a légitársaság azon szándékát, hogy kiterjessze a hosszú távú járatait olyan célállomásokra, mint Thaiföld, Vietnam és a Fülöp-szigetek, további útvonalakat tervezve.
Sokan nem örülnek a Wizz Air térnyerésének
Eközben az Arkia vezérigazgatója, aki már a Wizz Air vezérigazgatójának Izraelbe érkezése előtt jogi eljárást indított a lépés ellen, határozottan nyilatkozott egy Ynetnek adott interjúban. „Támogatom a versenyt, és a Wizz Air minden bizonnyal a versenyt képviseli Izrael légiközlekedési piacán. De elfogadhatatlan, hogy egy külföldi légitársaság preferenciális elbánásban részesüljön az izraeli légitársaságokkal szemben. Végül is ez egy külföldi ország magánvállalata – ami komoly és veszélyes precedenst teremt nemzetünk számára.”
„Ez a lépés lényegében lehetővé teszi egy külföldi légitársaság számára, hogy átvegye az irányítást Izrael légiközlekedési piaca felett, miközben pozitív diszkriminációban részesül – például aránytalanul sok résidőt kap az 1-es terminálon”.
Berlowitz figyelmeztetett az általa „importált olcsó munkaerőnek” nevezett jelenségre is, megjegyezve, hogy a terv külföldi repülőszemélyzeteket, pilótákat és földi személyzetet is érint, akik az EU felügyelete alá tartoznak, nem pedig az izraeli munkaügyi törvények hatálya alá. „Ez nem munkahelyteremtés az izraeliek számára – ez kiszervezés külföldi munkaerőnek” – mondta.
A Wizz Air Eilatba tartó belföldi járataival kapcsolatos találgatásokra reagálva Berlowitz „ködösítésnek” minősítette az ötletet, azzal érvelve, hogy az alacsony költségű modell nem illik a 35 perces járatokhoz, ahol az utasok ritkán fizetnek olyan extrákért, mint az ülések vagy az étkezések. „Nem látom, hogy a Wizz belépne a belföldi piacra” – mondta.
Berlowitz egy kritikus nemzetbiztonsági aggályt hangsúlyozott: háború idején a külföldi személyzetek gyakran felfüggesztik a működésüket az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) tanácsaira hivatkozva. „A háború két éve alatt az izraeli légitársaságok továbbra is repültek, míg a külföldiek felfüggesztették az útvonalakat. Szívszorító ezt kimondani, de ez a politika pontosan azokat a vállalatokat bünteti, amelyek nyitva tartották Izrael égboltját a rakétatámadások során, miközben egy külföldi légitársaságot előnyben részesítenek.”
Amikor a ynet csütörtökön megkérdezte, hogy a Wizz Airnek van-e vészhelyzeti terve egy olyan jövőbeli légtérlezárásra, mint amilyen az iráni konfliktus idején volt, Váradi József így válaszolt: „Európai légitársaságként be kell tartanunk az összes EASA irányelvet.
Ha bázist nyitunk Izraelben, részletesebb biztonsági eligazítást kapunk, ami jobb döntéseket tesz lehetővé – de továbbra is az európai szabályozásoknak leszünk kitéve.”
Berlowitz a szélesebb körű piaci károkra figyelmeztetett. „Ez nemcsak az izraeli légitársaságoknak káros, hanem a külföldi légitársaságokat is elriaszthatja, ha úgy érzik, hogy nem tudnak versenyezni egy olyan piacon, amelyet egy fapados légitársaság ural, túlzott résidő-kiosztással.”
„Ismétlem – a verseny jó a fogyasztóknak, de tisztességesnek kell lennie. Ha az Arkia ugyanolyan feltételeket kap, mint a Wizz, akkor örömmel csökkentjük az árakat” – mondta. Ami az izraeli pilóták esetleges távozását illeti, akik a Wizz Airhez távoznak, szkeptikus volt. „Mi havi 25 000 eurót fizetünk. A Wizz körülbelül 10 000 eurót fizet.”
Kép: Wikimedia Commons/ MarcelX42
