A TalkSlo évadnyitó estjén Köves Slomó és Nemes Dániel arról beszélgetett, hogyan vált a gázai háború a 21. századi információs hadviselés egyik legveszélyesebb terepévé.
A zsúfolásig telt Óbudai Zsinagóga kidustermében zajlott a TalkSlo őszi első beszélgetése, melynek középpontjában az Izraellel szembeni modern kori vérvád, a digitális térben zajló dezinformációs hullámok és a közel-keleti konfliktus médiamegjelenése állt. Köves Slomó vendége, Nemes Dániel információbiztonsági szakember és a közösségi média egyik legismertebb, Izraellel foglalkozó elemzője volt.
Köves Slomó évadnyitó beszélgető estje Nemes Dániellel
„Izrael, a posztmodern vérvád és az információs háború”. Ezt a sokat sejtető, mégis kissé talányos címet viselte Köves Slomó beszélgető estjének, a TalkSlo-nak első őszi rendezvénye. Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabijának vendége a sikeres információbiztonsági és a digitális médiatudományokban jártas üzletember, Nemes Dániel volt. Azonban a szélesebb nyilvánosság nem erről az oldaláról ismeri.
Nemes Dániel, mint az Izraellel legaktívabban foglalkozó blogger lett ismert. 2023. október 7-én a dél-izraeli kibucokban és a Nova fesztiválon az izraeli és külföldi állampolgárok, zsidók ellen elkövetett a különböző palesztin terroristacsoportok, mindenekelőtt a Hamasz vérengzését követően a nemzetközi közösségi médiát eluraló dezinformációs kampányokat elemzi.
Az október 7-i felfoghatatlan tragédia késztette arra, hogy ennek a hátterét alaposan elkezdje tanulmányozni, s a következtetéseit közreadni.
Megfogalmazása szerint őt az európai civilizáció jövőjéért való aggodalom késztette és készteti arra, hogy „tollat ragadjon”.
Ez módot is nyújt arra, hogy a véleményével egyet nem értőkkel szakmai alapon folytasson vitát. Azonban baráti kapcsolatai is szakadtak meg emiatt, szavaival élve: „koptak el”.
A gázai háború bemutatása a modern információs hadviselésben
A modern információs háború egyik fő törekvése, hogy a gázai konfliktust Izrael által elkövetett „népírtásként” állítsa be. Ahelyett, hogy a zsidó állam terrorizmus elleni fellépését mutatnák be, számos csatorna hamis és eltorzított adatokkal dolgozik.
Nemes Dániel elemzése szerint ezek a manipulációk sajnos hatékonyak. Még az olyan, etikusként számon tartott médiumok is, mint a brit BBC vagy a baloldali The Guardian, élen járnak a torzított információk terjesztésében.
Munkájuk eredményeképpen az Izraelt ért brutális terrortámadás után a világban sokszor a megtámadott félből vádlott lett, míg a palesztin lakosság a „kiéheztetett áldozat” szerepébe került.
Regionális érdekek és Katar szerepe
Nemes Dániel hangsúlyozta: ő Magyarországról követi az eseményeket, de hosszú ideje vizsgálja a régió politikai folyamatait. Rámutatott, hogy a Közel-Keleten az elmúlt évtizedek legnagyobb nyertese Katar. A gazdaságilag megerősödött ország különösen érdekelt a konfliktus fennmaradásában. A térség más országai, Szaúd-Arábiától kezdve több arab államig már kevésbé érdekeltek a feszültség fenntartásában.
Irán gazdasági gyengülése miatt egyre inkább rá van szorulva Katar támogatására, főként fegyverkezési, hírszerzési és finanszírozási téren. Ez érinti a Hamaszt, a jemeni húszikat, az iraki milíciákat és a Hezbollahot is.
Izrael biztonsági helyzete és belső megosztottsága
Nemes Dániel egyértelművé tette: Izrael léte csak úgy biztosítható, ha hadserege és titkosszolgálata erősebb, mint a környező országoké együttvéve. Enélkül a zsidó állam már nem létezne.
Bár az izraeli társadalom megosztott, szerinte Benjamin Netanjahu továbbra is ura a helyzetnek. Ezt szerinte az is bizonyította, hogy az Izrael és Irán közti legutóbbi összecsapásból egyértelmű izraeli győzelem született.
A propagandaháború: ahol Izrael alulmarad
A katonai fölény ellenére Izrael a propagandaháborút eddig nem tudta megnyerni.
A szerkesztőségeket, kutatóintézeteket és egyetemeket részben iráni befolyás, részben katari finanszírozás érte el. Ebben a környezetben Izraelnek esélye sem volt kommunikációs győzelmet aratni – legjobb esetben is csak döntetlenre lett volna lehetőség.
A gázai háborúban jelentős katonai erőkülönbség volt a felek között, így az áldozatok túlnyomó része szükségszerűen egy oldalon jelenik meg. Ez a háborúk sajátossága, de a terroristák és a nemzetközi sajtó érdekében inkább a civil áldozatok számának felnagyítása jelenik meg, nem pedig a körülmények árnyalt bemutatása.
Manipulációk a nemzetközi és hazai médiában
A torzított információk nemcsak a nemzetközi médiában jelennek meg.
A BBC és a The Guardian mellett a New York Times is súlyos hibát követett el, amikor éhező gázai gyermek képét közölte. Később kiderült, hogy a fénykép beállított volt, a gyermek genetikailag beteg, és Izrael segítségével Olaszországban kezelték. A lap végül elismerte a manipulációt.
A dezinformációt sajnos hazai médiumok is kritikátlanul átvették.
Valójában nem volt éhínség Gázában
Nemes Dániel kiemelte: az ENSZ által közölt adatok alapján a tűzszünet idején 400 ezer tonna élelmiszer jutott be az övezetbe. Ez a világ segélyszállítmányainak 60%-át tette ki, és hónapokra elegendő volt a kétmillió lakos számára.
Ez is azt bizonyítja, hogy a „kialakult éhínség” narratívája nem felel meg a tényeknek, mégis hatékony eszköze lett az Izrael elleni hangulatkeltésnek.
Ez a cikk a Zsido.com oldalán jelent meg eredetileg.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
- 17:00
2025. november 6. - 17:00
2025. november 7. - 13:00
2025. július 23.
