Egy új kutatás szerint a francia muszlim fiatalok jelentős része úgy véli, hogy az iszlám törvénykezés, a sária elsőbbséget kell, hogy élvezzen a Francia Köztársaság törvényeivel szemben. Az Ecran de veille magazin számára készített felmérés azt mutatja, hogy a 15–24 éves muszlimok 57 százaléka tartja az iszlám jogot fontosabbnak az olyan területeken, mint az állatok vallási előírás szerinti vágása, a házasságkötés vagy az öröklés. Ez drámai növekedés ahhoz képest, hogy harminc évvel ezelőtt az akkor 18–24 éves muszlim fiataloknak még „csak” 36 százaléka gondolkodott így.
Az iszlám törvénykezés, a sáriá népszerűségét vizsgáló tanulmányt készítő történész, François Kraus szerint
az adatok „a re-iszlamizáció folyamatát” jelzik.
Úgy látja, hogy a fiatalabb generációk körében egyre erősebb a vallási szigor és az iszlamista politikai programok iránti nyitottság:
a felmérés szerint a megkérdezett muszlimok 38 százaléka támogatja teljesen vagy részben az „iszlamista” álláspontokat, ami kétszerese az 1998-as aránynak.
Kraus hangsúlyozta:
„a fundamentalizmus mára több mint minden harmadik muszlim gondolkodásában jelen van”,
és ez nem csupán a hit erősödését jelenti, hanem a társadalom vallási elvek szerinti átalakításának igényét is.
A történész kiemelte a nemi szerepek körüli változásokat is. Példaként említette, hogy a fiatal muszlimok 45 százaléka elutasítja a francia társadalomban szokásos puszival köszöntést (faire la bise), amit Kraus „erőszakos nemi szeparatizmusnak” nevez.
A sária több ponton ütközik a francia törvényekkel — például a nők öröklési jogának egyenlőtlenségében, a testi fenyítésekben vagy a szólásszabadság korlátozásában —, így a felmérés eredményei komoly társadalmi és politikai vitákat gerjesztettek.
A jelentés más adatai is az iszlám vallási gyakorlatok erősödését mutatják. A mecsetlátogatások aránya 1989 óta 7 százalékról 40 százalékra nőtt, a böjt szigorú betartása 51-ről 83 százalékra emelkedett, és jelentősen nőtt a fátyolt viselő fiatal nők aránya is. A muszlim fiatalok alkoholfogyasztása ugyanakkor 2011 óta közel 30 százalékról 12 százalékra esett vissza.
Miközben 1998-ban a fiatal muszlimok 41 százaléka támogatta, hogy az iszlám alkalmazkodjon a modernitáshoz, ma ez az arány mindössze 12 százalék.
Franciaországban mára Európa legnagyobb muszlim közössége él:
a muszlimok a lakosság mintegy 9 százalékát teszik ki — negyven éve ez az arány még 1 százalék alatt volt.
Számosság szempontjából
Európa legnagyobb muszlim közössége mintegy 6 millió fő.
A felmérés nyilvánosságra kerülése érzékeny politikai pillanatban történt: májusban Emmanuel Macron elnök egy bizalmas jelentést kapott, amely az iszlamista hálózatok, különösen a Muszlim Testvériség térnyerésére figyelmeztetett.
A dokumentum szerint a csoportok iskolákba, egyesületekbe és helyi intézményekbe próbálnak bejutni, hogy „belülről formálják át” őket.
Macron júliusban már be is jelentette: pénzügyi szankciókat és szigorúbb felügyeletet vezetnek be az iszlamizmus visszaszorítására.
A felmérésre reagálva Pierre-Romain Thionnet, a Nemzeti Tömörülés politikusa úgy fogalmazott, hogy a muszlim fiatalok „nem asszimilálódnak, hanem re-iszlamizálódnak”. Bruno Guillot, egykori szalafista imám még keményebben fogalmazott az Europe 1-nek: „Abba kell hagyni az iszlám és a sária szétválasztását. Az iszlám sária; a sária iszlám.” A párizsi nagymecset rektora, Chems-Eddine Mohamed Hafiz ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok mögött sok esetben a fiatal muszlimokat érő diszkrimináció miatti düh áll: egy korábbi kutatás szerint 66 százalékuk számolt be arról, hogy már tapasztalt rasszizmust Franciaországban — írja a Telegraph.




