Az ősi Kanaán titkai: 5000 éves leletekre bukkantak az izraeli föld alatt

Az izraeli régészek számos kánaánita rituális tárgyat feltártak az ásatások során.

Tel Megiddo környékén végzett izraeli régészeti feltárások bepillantást engednek az ősi kánaáni életbe és az urbanizáció kezdetébe. A leletek között megtalálható egy mintegy 5000 éves borprés, valamint rituális felajánlások, amelyek a város fő temploma látóterében helyezkedtek el. 

Egyértelmű kánaáni bizonyítékokat találtak

A rendkívüli leletek új betekintést nyújtanak a település bővülésébe az urbanizáció kezdetén, valamint az ősi vallási életbe, amely a Jezréel-völgyben létezett, mielőtt az izraeliták beléptek a térségbe. A feltárásokat egy nagy útfejlesztési projekt előkészítéseként végezték a 66-os út mentén.

Extraordinary archaeological discoveries uncovered near Tel Megiddo in Israel’s North

Impressive evidence of Jezreel Valley settlement expansion at the onset of urbanization, and of the Canaanite cult that existed in the land before the Israelites entered the region, was uncovered east of Tel Megiddo.

A legősibb lelet az i. e. 5 000-re, a korai bronzkor (korai kánaáni periódus) időszakára datálható. A régészek egy kis, sziklába vájt borprésre bukkantak, amely lejtős taposófelülettel és gyűjtőedénnyel rendelkezett. Dr. Amir Golani és Barak Tzin, az IAA feltárásvezetői hangsúlyozták a lelet jelentőségét:

„Ez a borprés egyedülálló, az egyik kevés ismert példa abból a nagyon régi időszakból, amikor a városiasodás először megjelent a mi régiónkban.”

Hozzátették, hogy bár közvetett bizonyítékok már korábban is utaltak bortermelésre 5 000 évvel ezelőtt, amely egyértelmű bizonyítékot szolgáltat a korai bor előállítására a térségben. A borprés körül számos lakóépület felfedezése a közösség fontosságát jelzi, és azt sugallja, hogy Megiddó települése az adott korban jól ismert határain jóval túlterjedt.

5500 éves kánaáni pengekészítő műhelyt fedeztek fel Izraelben

Fontos kánaánita leletre bukkantak az izraeli régészek.

Régészeti áttörés a kánaáni kultuszok terén

A feltárás további meglepetéseket is tartogatott a késő bronzkor II. periódusából (kb. i. e. 3 300, késő kánaáni időszak), amely rávilágít az ősi kánaáni kultuszra Megiddón kívül.

Rituális edényeket találtak gondosan a földbe helyezve, felajánlások formájában. Egyedülálló kos-edény mutatja az ősi kánaáni népi kultuszt.

A leletek között szerepelt egy kis méretű, szentélyt ábrázoló kerámiamodell, Ciprusról származó importkorsók, valamint egy különleges ceremoniális edénykészlet.

Dr. Amir Golani a Jerusalem Postnak elmondta, hogy ami ezt a borpréset különlegessé teszi, az az, hogy most már konkrétan datálható. „Sikerült a borpréset a korai bronzkor I. időszakára datálni, és ez egy nagyon fontos korszak, amikor a helyi társadalomnak még nem volt írott emléke, de éppen csak elkezdtek városokat létrehozni… amit mi az első urbanizációnak nevezünk” — mondta. Golani hozzátette, hogy ez a felfedezés segített a régészeknek végleges idővonalat felállítani az ősi izraeli bor eredetéhez.

„Eddig minden bizonyíték az 5 000 évvel ezelőtti bortermelésről csak közvetett volt” — tette hozzá Golani.

„Most már határozottan meg tudjuk mondani, hol és mikor kezdődött a bor előállítása Izraelben.”

Ez a teljes készlet, amely valószínűleg likőr- vagy rituális italáldozatokhoz (ceremoniális folyadéköntés) használták, tartalmazott egy zoomorf edényt, amely kos formájú volt. A kutatók elmagyarázták, hogy a kos-edényt tölcsérrel és kiömlő nyílással tervezték: értékes folyadék, például tej, olaj vagy bor behelyezése után a kos megdöntésével a folyadék a száján keresztül kis tálba folyt.

„Nem gondoltuk, hogy előkerülhet” – 4000 éves leletre bukkantak az izraeli régészek

Kicsi a lelet, de értékes.

Megismerhetjük a térség volt lakóinak életét

A temetkezési helyről közvetlenül rá lehetett látni Tel Megiddo nagy templomterületére, ami arra utalhat, hogy a városon kívül kánaáni népi kultusz folyt. A kutatók szerint ezt helyi földművesek használták, hogy felajánlásokat tegyenek az útjuk során a város fő kapujához.

A késő bronzkori kultikus leletekkel kapcsolatban Golani hozzátette, hogy Kánaánban másféle vallási gyakorlatok is léteztek. „Nem mindenki ment a templomba. Sok ember kiment a mezőkre… és a nagy templomot távolról nézve, kívülről tették meg a felajánlásaikat” — mondta, hozzátéve, hogy a leletek a paraszti vagy szegények vallási gyakorlatát is jelezhetik.

Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója megjegyezte, hogy a leletek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy „megismerjék a térség lakóinak mindennapi életét és hitét.”

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Hatalmas bizánci aranykincsre bukkantak az izraeli régészek

Ez az egyik legnagyobb bizánci kori kincslelet, amelyet Izraelben találtak

Elképesztő lelet: Egyiptomi királynőt ábrázoló aranyérmét találtak Jeruzsálemben

A különleges aranyérméből alig pár darab van az egész világon.